Vátyon középkori település mezőgazdaság-történeti kutatása non-destruktív módszerekre alapozott régészeti talajtani és régészeti növénytani adatok alapján

Pető, Ákos and Kovács, Balázs and Mesterházy, Gábor Ádám and Saláta, Dénes and Milinkó, István and Molnár, Ábel Péter and Kovács, Bianka Gina and Berta, Adrián and Zatykó, Csilla (2025) Vátyon középkori település mezőgazdaság-történeti kutatása non-destruktív módszerekre alapozott régészeti talajtani és régészeti növénytani adatok alapján. ARCHAEOLOGIAI ÉRTESÍTŐ (BUDAPEST), 150 (1). pp. 209-231. ISSN 0003-8032

Preview

Text 0208-article-p209.pdf - Published Version Available under License Creative Commons Attribution. Download (7MB) | Preview

Abstract

Kutatásunkban a Békés vármegyei Geszt település határában található, középkori Vátyon falu interdiszciplináris vizsgálati eredményeit mutatjuk be. A kutatás célja kettős volt. Egy módszertani kísérletben ötvözni kívántuk a non-destruktív lelőhely-felderítési módszereket (régészeti terepbejárás és magnetométeres felmérés) és a régészeti talajtan módszereit annak érdekében, hogy a kutatott településre és időszakra vonatkozóan ásatás nélkül jussunk olyan antropogén üledékanyaghoz, amelyen teljes körű régészeti növénytani vizsgálat végezhető el. A másik cél a feltárt régészeti növénytani anyag, illetve az ún. flotálási maradékok vizsgálatára alapozott mezőgazdaság-történeti interpretáció volt. A kutatás során végzett intenzív felszíni leletgyűjtés eredményeként több mint 2500 darab középkori kerámiatöredék került elő. A lelőhely kerámiaanyagának részletes tipológiai, térbeli és statisztikai elemzése, valamint a település térszerkezeti rekonstrukciója egy külön tanulmány tárgyát képezi majd. A felszíni leletek eloszlása, kronológiája és a geofizikai felmérések eredményei azonban előzetesen lehetővé tették a templom lokalizálását, valamint a település használatának főbb periódusa és belső szerkezetének egyes részletei is kirajzolódtak. A magnetométeres és földradaros felmérés segítségével nemcsak a templom és környezete, valamint több települési objektum (pl. házalapok) vált azonosíthatóvá, hanem kijelölésre kerültek olyan gödörobjektumok is, amelyek a későbbi régészeti talajtani fúrások vizsgálati tárgyát jelentették. A gödrök ún. validáló (véső) fúrása után végeztük el Edelman-kanalas fúrástechnikával a betöltési anyag megmintázását. Ez a szemi-destruktív módszer lehetőséget biztosított arra, hogy a gödörobjektumok betöltéséből archaeobotanikai maradványokat tárjunk fel. A gödrökből előkerült szenült gabonamaradványok abszolút kormeghatározása – amely a 14. század eleje és a 15. század első harmada közé esik – összhangban áll a település régészeti és történeti adatokkal is alátámasztható működési periódusával. Az archaeobotanikai vizsgálat során feltárt kultúrfajok (pl. kenyérbúza, köles, rozs) maradványai alapján levonható az a következtetés, hogy Vátyon lakossága a kis jégkorszak kezdetén jól alkalmazkodott a Kis-Sárrét sajátos hidromorf talajadottságaihoz és mozaikos környezeti viszonyaihoz. Az eredmények jól illeszkednek mind a Kárpát-medence középkori mezőgazdaság-történeti ismereteibe, mind a kis jégkorszak környezeti mintázatába. A kutatás hozzájárul a Körös-vidék tájhasználatának és településhálózatának pontosabb megértéséhez, különösen a kis jégkorszak korai szakaszára vonatkozóan.

Actions (login required)

Edit Item