Szilágyi-Tréba, Eszter Karola (2026) A borvidéki táj és az épített örökség szerepe a nyugodt pihenésben - új turizmusmodell vizsgálata Tokaj-Hegyalja. ZEMPLÉNI MÚZSA: TÁRSADALOMTUDOMÁNYI ÉS KULTURÁLIS FOLYÓIRAT. ISSN 1585-7182 (In Press)
|
Text
Aborvidekiepitettoroksegszerepeacsendesesmentalisregeneraciottamogatoturizmusban.pdf - Accepted Version Download (236kB) | Preview |
Abstract
A modern, ingerintenzív életmód következtében egyre nagyobb jelentőséget kapnak azok a turisztikai formák, amelyek nem az élmények halmozását, hanem a mentális regenerációt, a csendet és a környezeti minőséget helyezik előtérbe. A tanulmány célja annak vizsgálata, hogy a borvidéki épített örökség – különös tekintettel a tokaj-hegyaljai dűlős présházakra – milyen szerepet tölthet be a szenzorosan érzékeny és introvertált utazók igényeire szabott, kis léptékű, regenerációorientált turizmus kialakításában, ahol a borvidéki mikroterek alatt olyan alacsony kapacitású, örökségi környezetbe ágyazott térhasználati egységek értendők, amelyek a mentális regenerációt és az egyéni visszavonulást támogatják. A kutatás vegyes módszertani megközelítésre épült. A kvantitatív adatgyűjtést egy 201 fős kérdőíves felmérés biztosította, amely az utazási motivációkat, a környezeti preferenciákat, valamint a mentális és szenzoros érzékenységgel összefüggő tényezőket vizsgálta. A kvalitatív elemzést három szakértői interjú egészítette ki pszichológiai, örökségtudományi és nemzetközi borvidéki gyakorlati perspektívából. A kutatás eredményeit Provence-i terepmunka tapasztalatai egészítették ki, összehasonlító értelmezési keretbe helyezve a Tokaj borvidéki lehetőségeket. Az eredmények alapján a válaszadók utazási döntéseiben központi szerepet kap a csend, a vizuális és akusztikus ingerterhelés csökkentése, valamint a kis léptékű, természetközeli környezet. A szakértői interjúk megerősítették, hogy ezek az igények pszichológiai szempontból nem rendellenességekhez, hanem eltérő idegrendszeri működésmódokhoz kapcsolódnak, míg örökségvédelmi szempontból a regenerációt támogató turizmus csak a történelmileg legitim, tájba illeszkedő épített örökségi objektumokra alapozva válhat fenntarthatóvá. A Provence-i példa igazolja, hogy az alacsony beavatkozási szintű, funkcióadáson alapuló borvidéki mikroterek piacképesek és hosszú távon is életképesek. A tanulmány hozzájárul a csendes és mentális regenerációt támogató turizmus elméleti és gyakorlati megközelítéséhez azáltal, hogy összekapcsolja az utazói preferenciák pszichológiai hátterét az épített örökség fenntartható hasznosításának kérdésével. Az eredmények alapján megállapítható, hogy a tokaj-hegyaljai dűlős présházak célzott, örökségileg megalapozott újraértelmezése nemcsak a mentális regenerációt kereső utazók igényeire adhat választ, hanem a kultúrtáj hosszú távú megőrzését is támogathatja.
| Item Type: | Article |
|---|---|
| Uncontrolled Keywords: | csendes turizmus; mentális regeneráció; borvidéki kultúrtáj; épített örökség; introverzió; szenzoros érzékenység; kis léptékű örökségi turizmus |
| Subjects: | G Geography. Anthropology. Recreation / földrajz, antropológia, kikapcsolódás > G Geography (General) / Földrajz általában > G154.9-155.8 Tourism / turizmus G Geography. Anthropology. Recreation / földrajz, antropológia, kikapcsolódás > GF Human ecology. Anthropogeography / gazdasági-társadalmi földrajz |
| SWORD Depositor: | MTMT SWORD |
| Depositing User: | MTMT SWORD |
| Date Deposited: | 10 Feb 2026 12:21 |
| Last Modified: | 10 Feb 2026 12:21 |
| URI: | https://real.mtak.hu/id/eprint/233580 |
Actions (login required)
![]() |
Edit Item |




