Helyi adottságok – helyi fejlesztések

Biró, A. Zoltán and Sárosi-Blága, Ágnes, eds. (2025) Helyi adottságok – helyi fejlesztések. Átmenetek . Státus Kiadó, Csíkszereda. ISBN 978-606-661-010-0

Preview

Text Helyi adottsagok_Helyifejlesztesek_2025.pdf - Published Version Download (1MB) | Preview

Abstract

A helyi fejlesztésről majdnem mindenkinek a nagy beruházások jutnak eszébe: millió eurós projektek, utak építése/felújítása, víz-, gáz-, szennyvízvezeték hálózatok építése, középületek felújítása stb. Ezek fontosságáról beszél a politika, a közvélemény, a média, sok esetben ez a kulcsa a helyi vezetés közösségi megítélésének vagy újraválasztásának is. Mindezek olyan fontos civilizációs beruházások, amelyek a térségi falvakbban hosszú ideig hiányoztak, és amelyek egyáltalán lehetővé teszik azt, hogy rurális térségben is civilizált módon lehessen élni. Az esetek többségében elmaradt, az 1989 előtti időszakban felhalmozódott civilizációs hiányok pótlásáról van szó. Ezeket a hiánypótló modernizációs beruházásokat azonban félreértés helyi fejlesztésnek nevezni. A települések infrastruktúráját modernizáló beruházások, a korábban felhalmozódott hiányok pótlása szükséges, de korántsem elégséges feltétele annak, hogy rurális térségben az egyes családok anyagi helyzete, megélhetési lehetősége, képzettségi és műveltségi szintje, munkaerőpiaci és társadalmi esélye, illetve versenyképessége javuljon. Csak közvetett módon járulnak hozzá ahhoz is, hogy település léptékben a helyi közösségként való működés (közösségi tudat, formális és informális együttműködési formák, helyi kezdeményezések, helyi identitás, társadalmi részvételi formák stb.) pozitív irányban változzon. A település infrastruktúrájának fejlesztése nem azonos a helyi közösség fejlesztésével. Miért fontos ez a különbségtétel? A székelyföldi tömbmagyar térség rurális településeinek mindennapi „működését” sokféle kisebb-nagyobb helyi társadalmi szerveződés (rokoni, szomszédsági, foglalkozási, életkori csoportok vagy hálózatok, tevékenységi és együttműködési formák, közösségi jellegű tudások és magatartási formák sora) határozza meg és tartja életben. Mindezek együttesen teszik olyanná a települést, amilyen, településenként eltérő módon és mértékben. Ezek a helyi társadalmi szerveződések határozzák meg azt, hogy egy falusi település helyi közösség-e (és milyen mértékben az), vagy csupán az ott élők lakóhelye. A helyi közösségeknek erre a működési szintjére az esetek többségében úgy tekintünk, mint ami magától értetődően „van”, amelynek az egyes működési formáira időnként kisebb-nagyobb anyagi támogatással rá lehet erősíteni, de az a tény, hogy ilyen helyi társadalmi szerkezetek létezzenek, az végsősoron legyen „a falu dolga/gondja”. Ha a fiatalok szüreti bált szeretnének szervezni vagy futballcsapatot létrehozni, akkor támogassuk, de ha nem akarnak ilyesmivel foglalkozni, akkor tudomásul kell venni, hogy ez a falu ilyen és kész. A helyi társadalom fenti értelemben vett mindennapi szerveződésével – kisebb és alkalmi jellegű támogatásoktól eltekintve – az úgynevezett fejlesztéspolitika érdemben nem foglalkozik. Ezeknek a támogatásoknak, a közösségbe (az emberekbe) való beruházásnak a volumene – mind a támogatási összegek, mind pedig a társadalmi érték tekintetében – eltörpül a modernizációs célú beruházások mellett. A helyi fejlesztés szemléletének és gyakorlatának alacsony mértékű támogatottsága és társadalmi presztízse ebben a térségben kettős vonatkozásban is társadalmi örökség. Régi, a szocialista rendszer előtti társadalom öröksége egyfelől az a gyakorlat és meggyőződés, hogy a helyi közösségként való működés a helyi társadalom dolga. A szocialista modernizáció időszakában kialakult második társadalmi örökség az a tapasztalat és meggyőződés, hogy a modernizációs beruházás az állam (külső szereplő) joga és feladata. Az EU csatlakozás utáni projekt alapú támogatási gyakorlat ezt az utóbbi tapasztalatot és meggyőződést erősíti. A „top-down típusú fejlesztésnek” nevezett beruházási gyakorlat dominanciája ebben a térségben nagyon erős, ami nyilván összefügg azzal a ténnyel, hogy az előző időszak civilizációs lemaradását másként ledolgozni nem lehet. Az utóbbi egy-két évtized európai szemléleti paradigmaváltása, a helyi társadalmi igényekre alapozó, a helyi közösség erősítésére irányuló fejlesztési szemlélet és gyakorlat (bottom-up típusú fejlesztés) ebben a térségben egyre több egyedi kezdeményezésként jelen van, de szakmai ismeretként, stratégiai és szakpolitikai folyamatként érdemben nem nyert teret. A beszédmód szintjén igen (egyre több dolog „helyi”), a szemléletváltás azonban nem csupán kifejezések átvételével jár. A bottomup típusú helyi fejlesztés nem csupán helyi adottságok, helyi értékek hasznosítását jelenti, hanem a hasznosítás módjának a megváltozását is. A bottom-up típusú helyi fejlesztés lényege az, hogy a támogatás/támogató nem irányíthatja, nem szervezheti és nem uralhatja (a maga meggyőződése vagy érdeke szerint nem hasznosíthatja) a támogatást, a támogatások kezelésében a patrónus-kliens viszony nem építhető bele. Ezért a bottom-up típusú helyi fejlesztési folyamatokat nem kedveli és nem is nagyon támogatja sem a kormányzati, sem politikai, sem a projektelit többsége (sem országos, sem területi, sem helyi szinten). Nyilván nem arról van szó, hogy nincsenek ebben a térségben olyan anyagi támogatások, amelyek felhasználása a bottom-up modellt követi, de a tapasztalat azt mutatja (egyik szemléletes példa erre a térségi LEADER-ek működése), hogy a források felett rendelkező szereplők explicit vagy indirekt formában a támogatások többségére „rátelepszenek”, azokból közéleti és szimbolikus szinten hasznot húznak (szerep- és legitimitásépítés), 9 ugyankkor a beavatkozás révén a helyi fejlesztések társadalmi funkcióját megváltoztatják. Ez nem feltétlenül negatív jelenség, csupán azt kell kiemelni, hogy az ilyen támogatási programok nem sorolhatók be a bottom-up típusú helyi fejlesztések közé: a tervezés fázisában még bottom-up jellegűnek tűnnek, de társadalmi szerepük a kivitelezés során másként alakul. A tényleges bottom-up típusú helyi fejlesztés ismeretének hiánya (mint térségi szemléleti és gyakorlati lemaradás) azért is fontos, mert ennek a paradigmának az ismerete jelenthetné a továbblépést az egyre inkább előtérbe kerülő újabb paradigmák (neo-endogén típusú helyi fejlesztés, networked development) irányába. A bottom-up típusú helyi fejlesztés szemléletének és gyakorlatának hasznosítása különösen fontos lenne olyan térségi települések esetében, amelyek nem rendelkeznek községközpont státusszal, és amelyeknek a helyi közösségként való működése kutatási tapasztalataink szerint folyamatosan csökken (lásd: Településsors. Székelyföldi települések periferizálódási folyamatai. Szerkesztette: Biró A.Z., SárosiBlága Á. Feljesztési Intézet, 2023). Mivel a tömbmagyar térség rurális településeinek kétharmada nem községközpont, és közülük nagyon kevés van olyan, amely lakosságszáma, földrajzi helyzete és a helyi elitek szerepvállalása nyomán hasonlóan tud működni, mint egy községközpont sátusszal rendelkező település, a bottom-up típusú helyi fejlesztés programszerű térségi alkalmazása több szempontból is indokolt lehetne. Jelen összeállításunk elsődleges célja az, hogy felhívjuk a figyelmet a szemléleti és gyakorlati paradigmaváltás szükségességére. Nem a modernizációs célú, hiánypótló civilizációs beruházások dominanciája a probléma, hanem a bottom-up paradigma ismeretének és rendszeres, programszerű alkalmazásának a hiánya. A kötet tanulmányai körvonalazzák a helyi fejlesztés térségi és társadalomtörténeti kontextusát, az ilyen jellegű kezdeményezések rendszerváltás utáni megjelenését. Különböző témakörökben és tevékenységi területeken végzett vizsgálatok alapján kerülnek bemutatásra a helyi fejlesztéshez kapcsolható kezdeményezések és megoldások (községközpont státussal nem rendelkező települések működése, közbirtokosságok helyi szerepe, kreatív kezdeményzések működése, a tájegység típusú térségi szerveződés mintái, a rurális iskolák működése és újrapozícionálási lehetőségei). A kötet záró fejezete a továbblépés kérdéskörével foglalkozik, ennek keretében ismertetjük a helyi fejlesztés újszerű megközelítésével foglalkozó, térségünk számára hasznos példákat kínáló szakmai irányzatokat.

Actions (login required)

Edit Item