Vármegyeházák a történeti Magyarországon az 1870-es közigazgatási reform után

Megyeri-Pálffi, Zoltán (2015) Vármegyeházák a történeti Magyarországon az 1870-es közigazgatási reform után. In: Tanulmánykötet a 6. Báthory-Brassai nemzetközi konferencia előadásaiból. 1-2. kötet. Óbudai Egyetem, Biztonságtudományi Doktori iskola, Budapest, pp. 446-461. ISBN 9786155460385

Preview

Text MegyeriPalffiZ_VarmegyehazakatortenetiMo_2016.pdf - Published Version Download (1MB) | Preview

Abstract

A dualizmus első éveiben a kormányzat hozzálátott a polgári közigazgatás kiépítéséhez, amelynek az alapjait az 1870. évi XLII. törvénycikk teremtette meg. E közigazgatási reform nyomán születtek meg az ún. törvényhatóságok, amelyek körében vármegyékről és törvényhatósági jogú városokról beszélhettünk. A közigazgatási szervezetrendszer változása a dualizmus korában az építészeket is új feladat elé állította. A szervezeti reformok – összefonódva a kor gazdasági és urbanisztikai fejlődésével – új és megújuló középülettípusok megjelenését hozták magukkal. Ezek között a közigazgatási rendszerrel összefüggésben a városházákat és a vármegyeházákat kell kiemelnünk. Az előbbiek magyarországi példái sok esetben felidézték a nyugat-európai városháza-építészet irányvonalait, az utóbbiak pedig kiszolgálták a sajátosnak nevezhető magyar megyerendszer igazgatási, reprezentativitási és építészeti igényeit. Mindkét épülettípus esetében a kor szelleme, a historizmus adja az építészeti kialakítás alapját. Főként neoreneszánsz, illetve neobarokk stílusú épületekkel találkozhatunk. Ugyanakkor ezek a középületek a funkciójuknak is megfeleltek, amely elsősorban a térszervezés mikéntjében nyilvánult meg. Mind a városházák, mind a vármegyeházák esetében fontos elemmé vált az épületben a közigazgatás testületi szervének, a közgyűlésnek a terme, amely épületen belüli elhelyezkedésével és belső kialakításával a reprezentációs célokat egyaránt szolgálták. Különösen érdekes lehet az építészek között Alpár Ignác, aki több megyeházát is tervezett az 1876-ban újonnan létrehozott erdélyi vármegyék számára (Segesvár, Déva, Dicsőszentmárton, Kolozsvár, Nagyenyed). Ebben a részben jogtörténeti, részben építészettörténeti, ekképp interdiszciplináris tanulmányban a közigazgatás változásának az építészetre gyakorolt hatását kívánom bemutatni néhány fontosabb, Alpár Ignác tervezte megyeháza példáján keresztül.

Actions (login required)

Edit Item