A csempészet jogtörténeti és társadalmi aspektusai Magyarországon 1920-1964 között

Czene-Polgár, Viktória (2025) A csempészet jogtörténeti és társadalmi aspektusai Magyarországon 1920-1964 között. In: Határtalan Európa 2025. Magyar Rendészettudományi Társaság Határrendészeti Tagozat; Magyar Rendészettudományi Társaság Vám- és Pénzügyőri Tagozat, Budapest, pp. 30-40. ISBN 9786156456489

Preview

Text 03_czene-polgar.pdf - Published Version Download (305kB) | Preview

Abstract

A csempészet mint gazdaságtörténeti jelenség és bűncselekményi forma végigkíséri a magyar államiság évszázadait, tükröt tartva az aktuális gazdaságpolitikai törekvéseknek. A 19. század második felében létrejött osztrák–magyar vámunió átmeneti liberalizációt hozott, ám az első világháborús blokád és a közellátási válság ismét a feketegazdaság felé terelte a lakosság egy részét. A trianoni határok kijelölése után a csempészet már nem csupán gazdasági kihágás,hanem a nemzetgazdaságot veszélyeztető, sokszor internálással sújtott tevékenység lett. A második világháború utáni hiperinfláció, majd a tervgazdálkodás krónikus áruhiánya újra felvirágoztatta az illegális kereskedelmet. Az állami kontroll szigorodása ellenére a csempészetmódszerei egyre professzionálisabbá váltak, és a pártállami rendvédelmi szervek legmagasabb szintjeire is beszivárogtak. A tanulmány a tilalmi rendszerek és az azokat kijátszó társadalmi reflexek dialektikáját mutatja be a források tükrében. | Smuggling as an economic phenomenon and a form of crime has accompanied Hungarian statehood throughout the centuries, reflecting current economic policy efforts. The AustroHungarian customs union established in the second half of the 19th century brought temporary liberalization, but the blockade during World War I and the public supply crisis once again drove part of the population toward the black market. After the Trianon borders were drawn, smuggling was no longer just an economic offense, but an activity that threatened the national economy and was often punished by internment. The hyperinflation after World War II, followed by chronic shortages under the planned economy, led to a resurgence of illegal trade. Despite tighter state controls, smuggling methods became increasingly professional and infiltrated even the highest levels of the party-state law enforcement agencies. The study presents the dialectic between prohibitionist systems and the social reflexes that circumvent them, based on the available sources.

Actions (login required)

Edit Item