Meseolvasási és mesehallgatási szokások vizsgálata tanulásban akadályozott és neurotipikus tanulóknál : fókuszban a mese befejezése = Examination of story reading and story listening habits in learning disabilities and neurotypical students : focus on the ending of the story

Gelencsérné Bakó, Márta and Horti, Eszter (2025) Meseolvasási és mesehallgatási szokások vizsgálata tanulásban akadályozott és neurotipikus tanulóknál : fókuszban a mese befejezése = Examination of story reading and story listening habits in learning disabilities and neurotypical students : focus on the ending of the story. ANYANYELVI KULTÚRAKÖZVETÍTÉS, 8 (2). pp. 43-53. ISSN 2063-2991

Preview

Text GM2025II.pdf - Published Version Available under License Creative Commons Attribution Non-commercial No Derivatives. Download (545kB) | Preview

Abstract

Pilotkutatásunk a mesék hallgatása és a mesék önálló befejezése közötti különbségeket vizsgálja neurotipikus és tanulásban akadályozott tanulók körében. A tanulmány elméleti háttere kiemeli a belső képalkotás képességének fontosságát, a képzelet fejlődésében meghatározó szülői, pedagógusi szerepet és a képzeletet elősegítő módszereket (Kádár 2012; Szekeres 2014; Boldizsár 2016). Kitér a szóbeli kifejezőkészség alakulására, befolyásoló tényezőire (Kass 2004; Kapitány–Laczkó 2017; Unger-Király és Vass 2021). A kutatás kvantitatív módszertanra épül, leíró statisztika alapján. A kvalitatív módszertant alkalmazandó mesebefejezés során nem a klasszikus szövegelemzésre tértünk ki, hanem főként a szavak mennyiségi összehasonlítását vettük alapul. Kutatásunk elemszáma: neurotipius tanulók 5. osztály n = 58, tanulásban akadályozott tanulók 4. és 5. osztály n = 54 fő, összes elemszám n = 112. A tanulói kérdőív kitöltése és a mese szabad befejezése alapján arra kerestük a választ, hogy milyen különbség mutatkozik a mese lezárásában a mesét hallgatók, a mesét nézők és a tartalmat feldolgozók körében. A különbségek megállapítása során arra tértünk ki, hogy az adott csoportba tartozó tanulók hány szóval, illetve gondolatmenettel fejezték be a történetet, mennyi megadott szereplőt, helyszint építettek be a történetükbe, és tartalmaz-e új elemeket a mese befejezése. A kutatás eredményei azt tükrözik, hogy a tanulók között nincs olyan, aki ne nézne televíziót, és csak mesét hallgatna. A megadott szempontok elemzése kapcsán főként az iskolatípus és a fejlődésmenet tekintetében mutatható ki változás, nincs jelentős különbség a mesehallgatási szokásokban. | Our pilot research examines the differences between listening/watching fairy tales and completing fairy tales independently among neurotypical and learning disabled students. The theoretical background of the study highlights the importance of the ability to create internal imagery, the decisive role of parents and teachers in the development of imagination, and methods that promote imagination (Kádár 2012; Szekeres 2014; Boldizsár 2016). It covers the development of oral expressiveness and its influencing factors (Kass 2004; Kapitány–Laczkó 2017; Unger-Király – Vass 2021). The research is based on a quantitative methodology, using descriptive statistics. In the story completion, which uses a qualitative methodology, we did not resort to classical text analysis, but mainly used the quantitative comparison of words. The number of subjects in our research: neurotypical students 5th grade n = 58, learning disabilities students 4th, and 5th grade n = 54 people, total number of elements n = 112. Based on the completion of the student questionnaire and the free ending of the story, we sought to answer the question of what difference there is in the ending of the story among those who listen to the story, watch the story or process the content. To determine the differences, we looked at how many words and lines of thought the students in the given group used to finish the story, and whether the ending of the fairy tale contained new elements. The results of the research reflect that there is no one among the students who would not watch television and would only listen to stories. In connection with the analysis of the given aspects, changes can be detected mainly in terms of school type and development, there is no significant difference in terms of story listening habits.

Actions (login required)

Edit Item