A 2015-ös menekültválság és az elrettentő politikák térnyerése Skandináviában = The 2015 Refugee Crisis and the Rise of Deterrence Policies in Scandinavia

Kovács, Emese (2025) A 2015-ös menekültválság és az elrettentő politikák térnyerése Skandináviában = The 2015 Refugee Crisis and the Rise of Deterrence Policies in Scandinavia. KÜLÜGYI SZEMLE, 24 (3). pp. 60-85. ISSN 1587-9089

Preview

Text KSZ-25-3-05-Kovacs-Emese_A2015-osmenekultvalsag.pdf - Published Version Download (723kB) | Preview

Abstract

A 2015-ös menekültválság fordulópontot jelentett a skandinávbevándorláspolitikában. Dánia, Norvégia és Svédország egyaránt restriktív lépésekkel reagált, amelyek célja a menedékkérők számának a csökkentése volt.Az intézkedések nem a védelemre jogosultak körét szűkítették, hanem arra irányultak, hogy az adott országba érkezők számára minél kedvezőtlenebb feltételeket biztosítsanak. A hangsúly az ellátások mérséklésére, az integráció feltételeinek a szigorítására és az elrettentő kommunikációra helyeződött. Svédországkülönösen élesen váltott irányt, és 2022 után szigorúbb feltételeket szabott azukrán menekülteknek, mint a keményvonalas politikájáról híres Dánia. A statisztikai adatok azt mutatják, hogy a megszorítások óta a menedékkérelmek számajelentősen csökkent, ami rövid távon az elrettentési stratégia hatékonyságát jelzi. Ugyanakkor ez a hozzáállás hosszú távon problémás lehet, mivel korlátozza abefogadottak integrációs esélyeit, és versenyt generálhat a szomszédos országok között, ami alááshatja az intézkedések tartós sikerét. A jelenlegi skandinávbevándorláspolitika egy új korszakot jelöl: a jóléti államok egy új típusú nemzetiidentitást alakítanak ki, amelyben a szolidaritás nem alapérték, hanem újraértelmezett, szabályozott és feltételekhez kötött gyakorlat. | The 2015 refugee crisis marked a turning point in Scandinavian immigration policy. Denmark, Norway, and Sweden all adopted restrictive measures aimed at reducing the influx of asylum seekers. These policies do not limit eligibility for protection, but instead aim to create less favorable conditions for asylum seekers and refugees. The focus shifted to cutting benefits, tightening integration requirements, and employing deterrent communication. Sweden, in particular, made a sharp turn and, after 2022, imposed tougher requirements on Ukrainian refugees than Denmark, which had long been known for its hard-line approach. Statistical data reveal a significant decline in asylum applications across the Scandinavian countries following these stricter measures, suggesting the short-term effectiveness of the deterrence strategy. However, this approach could present challenges in the long term, as it limits the integration prospects for those granted asylum and may foster competition between neighboring states, potentially undermining the lasting success of these policies. The current Scandinavian immigration framework signals the beginning of a new era: welfare states are forging a new type of national identity, where solidarity is no longer an inherent value, but a redefined, regulated, and conditional practice.

Actions (login required)

Edit Item