Művészet és identitás Kárpátalján a kulturális emlékezet tükrében

Szabó, Eszter (2024) Művészet és identitás Kárpátalján a kulturális emlékezet tükrében. KÁRPÁT-HAZA SZEMLE - A KÁRPÁT-MEDENCEI MAGYARSÁGKUTATÁS INTERDISZCIPLINÁRIS SZAKMAI FOLYÓIRATA, 2024 (2). pp. 80-98. ISSN 2732-1789

Preview

Text khsz_2024-02_doi_05_szaboeszterida.pdf - Published Version Download (3MB) | Preview

Abstract

Kárpátalja kiterjedését tekintve nem tartozik a leg- nagyobb trianoni békediktátum következtében Magyar- országtól elszakadt területek közé. Modernnek mond- ható infrastruktúrával mai napig nem rendelkezik. A régió valós értéke azonban alapvetően nem ebben rejlik. Javait inkább szellemi termékei jelentik. Ilyen értéknek tekintem a tanulmány címében is szereplő gyűjtőfogalmat, a művészetet. Vizsgált korszakom a huszadik századtól a jelenig terjed. Kutatásom tárgya a művészet és az identitás viszonya a többnemzetiségű Kárpátalján. Központi eleme egy kisebbségi létben „rekedt” művészember, Horváth Anna (1924–2005) szobrász–keramikus, akinek emlékét ma is őrzi az a közösség és a régió, ahol szellemisége etalonná lett. Írásomban a vizsgált egyén életútján, munkásságán keresztül – illetve azzal kap- csolatban – mutatom be nagyvonalakban Kárpátalját történelmi, etnikai, antropológiai, kultúrtörténeti és művészettörténeti szempontból. A felvázolt sorstörté- net a kisebbségi létből is erőt kovácsoló, a szűkösségből gazdag világot teremtő ember küzdelméről és győztes útjáról ad összefoglaló képet.

Actions (login required)

Edit Item