Oktatáspolitikai örökség az állam, az egyház, a család és a demokratikus szabadság viszonyában = The Legacy of Educational Policy in the Relationship between the State, the Church, the Family and Democratic Freedom

Udvardi-Zsoldos, Péter (2026) Oktatáspolitikai örökség az állam, az egyház, a család és a demokratikus szabadság viszonyában = The Legacy of Educational Policy in the Relationship between the State, the Church, the Family and Democratic Freedom. BELÜGYI SZEMLE / ACADEMIC JOURNAL OF INTERNAL AFFAIRS: A BELÜGYMINISZTÉRIUM SZAKMAI TUDOMÁNYOS FOLYÓIRATA (2010-), 74 (4). pp. 1029-1039. ISSN 2062-9494

Preview

Text 10_1029-1039.pdf - Published Version Available under License Creative Commons Attribution Non-commercial No Derivatives. Download (385kB) | Preview

Abstract

Cél: A tanulmány célja annak vizsgálata, hogy Eötvös József népoktatási koncepciója miként értelmezhető az állam, az egyház és a család közötti közfeladat-megosztás történeti modelljeként, különös tekintettel a demokratikus szabadság jegyében.Módszertan: A tanulmány történeti-jogdogmatikai és szakirodalmi elemzéssel vizsgálja a felekezeti oktatás magyarországi szerepét a felvilágosult abszolutizmustól a dualizmuson és a két világháború közötti időszakon át a jelenkori köznevelésig.Megállapítások: A jól értelmezett, a hagyomány-kontinuitást elismerő és átlátó vezetői szemlélet nem zárja ki az egyént abból, hogy az oktatási rendszer jogi és finanszírozási kereteit modern eszközökkel tudja meghatározni.Érték: A tanulmány amellett érvel, hogy a felekezeti oktatás a magyar oktatástörténetben nem az állami köznevelés kivételeként, hanem a közfeladat-ellátás történetileg beágyazott és társadalmilag legitim formájaként értelmezhető. | Aim: The aim of this study is to examine how József Eötvös’s concept of popular education can be interpreted as a historical model for the distribution of public responsibilities among the state, the church and the family, with particular regard to the principle of democratic freedom. Methodology: The study examines the role of denominational education in Hungary through historical, legal-dogmatic and literature-based analysis, from enlightened absolutism through the Austro-Hungarian Dualist period and the interwar era to contemporary public education. Findings: A well-founded leadership approach that recognises and understands continuity with tradition does not preclude the use of modern instruments in defining the legal and financial framework of the education system. Value: The study argues that denominational education in Hungarian educational history should not be understood as an exception to state public education, but rather as a historically embedded and socially legitimate form of public-service provision.

Actions (login required)

Edit Item