Genre and stylistic features of fantasy works and the terminological history of the genre’s formation = A fantasy-művek műfaji és stiláris sajátosságai, valamint a műfaj kialakulásának terminológiai története

Deviatko, Nataliia (2026) Genre and stylistic features of fantasy works and the terminological history of the genre’s formation = A fantasy-művek műfaji és stiláris sajátosságai, valamint a műfaj kialakulásának terminológiai története. ACTA ACADEMIAE BEREGSASIENSIS, PHILOLOGICA, 5 (2). pp. 28-44. ISSN 27866718

Preview

Text 2_Deviatko.pdf - Published Version Available under License Creative Commons Attribution. Download (378kB) | Preview

Abstract

The article provides a comprehensive philological analysis of the genre and stylistic features of fantasy and traces the terminological history of its formation as an independent genre within literary discourse. The relevance of the study is determined by the need to overcome terminological ambiguity and the simplified reception of the fantasy paradigm, which has long been perceived primarily through the lens of entertainment literature. The study examines the genesis of the genre, from R. E. Howard’s Conan cycle to J. R. R. Tolkien’s epic narrative The Lord of the Rings, which laid the foundation for the modern literature of wonder. Particular attention is devoted to the hermeneutic reinterpretation of J. R. R. Tolkien’s theoretical legacy. The author argues that the fundamental functions of fantasy – enchantment, secondary belief, and recovery – possess not only aesthetic but also profound ontological significance. The concept of recovery is clarified as a mechanism for restoring the integrity of the human personality and overcoming the destructive influence of technogenic civilization. Within the context of the genre’s evolution, the study explores the worldview differentiation between heroic and comic fantasy, demonstrating that the heroic mode tends toward philosophical tragedy and ethical choice at the brink of existence, whereas comic fantasy, shaped by postmodern play, gravitates toward the deconstruction of the mythological substrate. The article substantiates the role of the mythological substrate and archetypal models (following V. Propp and C. Vogler) in the construction of the artistic world. It demonstrates that the chronotope of the road and the quest function as an initiatory principle enabling both the hero and the recipient to attain personal identity. The study concludes that fantasy should be understood not as a form of negative escapism, but as a productive mode of mythopoetic comprehension of reality, which facilitates a return to a life-affirming worldview through immersion in the secondary world. The scientific novelty of the research lies in the clarification of the terminological apparatus and in the analysis of the transformation of fantasy’s genre features within the Slavic literary space under the influence of postmodernism. | A tanulmány átfogó filológiai elemzést nyújt a fantasyműfaji és stiláris sajátosságairól, valamint nyomon követi a műfaj önálló irodalmi diskurzuson belüli kialakulásának terminológiai történetét. A kutatás aktualitását az indokolja, hogy szükség van a terminológiai bizonytalanság és a fantasztikus irodalom leegyszerűsítő értelmezésének meghaladására, mivel a műfajt hosszú ideig elsősorban a szórakoztató irodalom felől közelítették meg. A tanulmány a műfaj eredetét vizsgálja R. E. Howard Conan-ciklusától J. R. R. Tolkien epikus elbeszéléséig, A Gyűrűk Uráig, amely megalapozta a modern fantasy-irodalmat. Különös figyelmet kap J. R. R. Tolkien elméleti örökségének hermeneutikai újraértelmezése. A szerző amellett érvel, hogy a fantasy alapvető funkciói – az elvarázsolás, a másodlagos hit és a helyreállítás – nemcsak esztétikai, hanem mély ontológiai jelentőséggel is bírnak. A helyreállítás fogalmát a tanulmány az emberi személyiség integritásának visszaállítását és a technogén civilizáció romboló hatásának meghaladását szolgáló mechanizmusként értelmezi. A műfaj fejlődésének kontextusában a kutatás feltárja a heroikus és a komikus fantasy közötti világnézeti differenciálódást, rámutatva arra, hogy a heroikus módusz a filozófiai tragikum és az egzisztenciális határhelyzetben meghozott etikai választás felé tendál, míg a posztmodern játék által alakított komikus fantasy a mitológiai szubsztrátum dekonstrukciója felé mozdul el. A tanulmány alátámasztja a mitológiai szubsztrátum és az archetipikus modellek – V. Propp és C. Vogler nyomán értelmezett – szerepét a művészi világ megalkotásában. Bemutatja, hogy az út kronotoposza és a küldetés az iniciáció elveként működik, lehetővé téve mind a hős, mind a befogadó számára a személyes identitás megtalálását. A kutatás arra a következtetésre jut, hogy a fantasyt nem a negatív eszképizmus egyik formájaként, hanem a valóság mitopoétikus megértésének produktív móduszaként kell értelmezni, amely a másodlagos világba való belemerülés révén elősegíti az életigenlő világnézethez való visszatérést. A kutatás tudományos újdonsága a terminológiai apparátus pontosításában, valamint a fantasy műfaji sajátosságai átalakulásának elemzésében rejlik a szláv irodalmi térben, a posztmodernizmus hatása alatt.

Actions (login required)

Edit Item