Dabóczy, Márta and Molnár, Dávid (2026) Music–L2 transfer through executive functions: a narrative review with a focus on inhibitory control = A zenei képzés és a másodiknyelv-tanulás közötti transzfer a végrehajtó funkciók tükrében: szakirodalmi áttekintés a gátló kontroll fókuszával. ACTA ACADEMIAE BEREGSASIENSIS, PHILOLOGICA, 5 (2). pp. 131-147. ISSN 27866718
|
Text
7_Dabóczy_Molnár.pdf - Published Version Available under License Creative Commons Attribution. Download (550kB) | Preview |
Abstract
Extant literature suggests that musical training may enhance second-language (L2) acquisition and instructed L2 learning, with musically trained individuals often outperforming their peers in tasks requiring inhibitory control (IC). This observed cognitive advantage is frequently attributed to a shared, domain-general resource. Drawing on literature on IC in relation to musical training (D’Souza et al., 2018; Cores-Bilbao et al., 2019), we theorised that the cognitive overlap between music and instructed language learning might arise from inhibitory control developed through instrumental musical training and that this could serve as a catalyst for L2 learning. The main aim of this discussion is to clarify whether enhanced IC acquired during instructed instrumental musical training can be considered responsible for advantages in L2 learning. The neural mechanisms of inhibitory control are essential for the continuous suppression of non-target lexical competitors in bilingualism (Abutalebi–Green, 2007; Zendel–Alain, 2009; Schön–Tillmann, 2015; Patel–Morgan, 2016). Inhibitory control also supports the management of motor inhibition required in instrumental musical performance. However, these two processes differ in important ways. As part of a broader investigation, this paper examines why the neurochemical foundations of IC may not provide a direct bridge between music and L2 learning, with particular attention to why IC developed through practical instrumental musical training may not function as a major amplifier of L2 success. While language production and musical performance are governed by partly distinct neurocognitive mechanisms — associative inhibitory control and high-level motor control, respectively — this paper argues that music may nevertheless function as a powerful cognitive scaffold for linguistic development. | A meglévő szakirodalom arra utal, hogy a zenei képzés elősegítheti a második nyelv (L2) elsajátítását és az intézményes keretek között zajló másodiknyelv-tanulást. A zenei képzésben részesült személyek gyakran jobb teljesítményt nyújtanak társaiknál olyan feladatokban, amelyek gátló kontrollt (inhibitory control) igényelnek. Ezt a megfigyelt kognitív előnyt gyakran egy közös, doménáltalános erőforrással magyarázzák. A zenei képzés és a gátló kontroll kapcsolatára vonatkozó szakirodalomra támaszkodva (D’Souza et al., 2018; Cores-Bilbao et al., 2019) azt feltételeztük, hogy a zene és az intézményes nyelvtanulás közötti kognitív átfedés a hangszeres zenei képzés során fejlődő gátló kontrollból eredhet, és ez katalizátorként hathat az L2-tanulásra. A tanulmány fő célja annak tisztázása, hogy az intézményes hangszeres zenei képzés során megerősödő gátló kontroll tekinthető-e felelősnek a másodiknyelv-tanulásban megfigyelhető előnyökért. A gátló kontroll idegrendszeri mechanizmusai alapvető szerepet játszanak a nem célnyelvi lexikai elemek folyamatos deaktivációjában a kétnyelvűek mentális lexikonjában (Abutalebi–Green, 2007; Zendel–Alain, 2009; Schön–Tillmann, 2015; Patel–Morgan, 2016). A gátló kontroll ugyanakkor a hangszeres zenei előadáshoz szükséges motoros gátlás irányítását is támogatja. A két folyamat azonban fontos szempontokból eltér egymástól. Egy tágabb kutatás részeként a tanulmány azt vizsgálja, hogy a gátló kontroll neurokémiai alapjai miért nem feltétlenül teremtenek közvetlen hidat a zene és az L2-tanulás között. Különös figyelmet kap az a kérdés, hogy a gyakorlati hangszeres zenei képzés során fejlődő gátló kontroll miért nem működhet szükségszerűen a másodiknyelv-tanulási siker egyik fő erősítő tényezőjeként. Bár a nyelvi produkciót és a zenei előadást részben eltérő neurokognitív mechanizmusok irányítják — előbbit elsősorban az asszociatív gátló kontroll, utóbbit pedig a magas szintű motoros kontroll —, a tanulmány amellett érvel, hogy a zene ennek ellenére erőteljes kognitív támaszként szolgálhat a nyelvi fejlődésben.
| Item Type: | Article |
|---|---|
| Uncontrolled Keywords: | musical training, second language learning, inhibitory control, executive functions, neurochemical mechanisms, language control, music–language transfer, zenei képzés, másodiknyelv-tanulás, gátló kontroll, végrehajtó funkciók, neurokémiai mechanizmusok, nyelvi kontroll, zenei–nyelvi transzfer |
| Subjects: | P Language and Literature / nyelvészet és irodalom > P0 Philology. Linguistics / filológia, nyelvészet |
| Depositing User: | Krisztián Váradi |
| Date Deposited: | 01 Jun 2026 15:09 |
| Last Modified: | 01 Jun 2026 15:09 |
| URI: | https://real.mtak.hu/id/eprint/239250 |
Actions (login required)
![]() |
Edit Item |




