A népetimológia és az áltudományos etimológia szerepe az Uhor/Hungarus külső népnév eredetének magyarázatában

Pukis, Vladimir (2026) A népetimológia és az áltudományos etimológia szerepe az Uhor/Hungarus külső népnév eredetének magyarázatában. In: A Magyarságkutató Intézet évkönyve 2024. A Magyarságkutató Intézet Kiadványai (78). Magyarságkutató Intézet, Budapest, pp. 277-292.

Preview

Text 11_Pukis.pdf - Published Version Download (318kB) | Preview

Abstract

Tanulmányunk a népetimológia és az áltudományos etimológia szerepét vizsgálja az Uhor/Hungarus külső (exonim) népnév eredetének magyarázatában. Bemutatjuk több nyelvész etimológiai besorolását, kiemelve, hogy a népetimológia spontán módon, a beszélők természetes igyekezetével magyarázza a szavakat, míg az áltudományos etimológia értelmiségi szerzők módszertanilag nem megalapozott, gyakran történeti vagy identitásnarratívát támogató hipotézisein alapul, amelyek gyakran történeti narratívákat vagy etnogenezist próbálnak alátámasztani. A tanulmány elemzi az „Uhry” és a „Hungarus” népnevek történeti és nyelvészeti értelmezéseit, a szláv, török és más közvetítő nyelvek szerepét, valamint az Ung folyó- és az Ungvár helységnév eredetét. A vizsgálat rámutat, hogy bár e magyarázatok nagy része tudományos alapot nélkülöz, jelentős hatással voltak a nemzeti hagyományok, történeti narratívák és a kulturális emlékezet formálódására. | This study examines the role of folk and pseudoscientific (‘armchair’) etymology in explaining the origin of the Uhor/Hungarian exoethnonym. It presents the etymological approaches of several linguists, highlighting that folk etymology operates spontaneously, reflecting the natural efforts of speakers to interpret obscure words, whereas pseudoscientific etymology is based on the methodologically unfounded hypotheses of educated authors, which frequently attempt to substantiate historical narratives or ethnogenesis. The paper analyses the historical and linguistic interpretations of the ethnonyms “Uhry” and “Hungarus,” the role of Slavic, Turkic and other intermediary languages, as well as the origin of the hydronym Ung and toponym Ungvár. The study shows that although many of these explanations lack scientific basis, they have had a significant impact on national traditions, historical narratives and cultural memory.

Actions (login required)

Edit Item