(K)építő vonalaktus = Imag(e build)ing Line-Act

Jancsikityné Lieber, Erzsébet (2025) (K)építő vonalaktus = Imag(e build)ing Line-Act. ARTCADIA: A KAPOSVÁRI EGYETEM MŰVÉSZETI FŐISKOLAI KAR MŰVÉSZETI ÉS TUDOMÁNYOS KÖZLEMÉNYEI, 4 (2). pp. 6-22. ISSN 2060-3266

Preview

Text lieber_vonal_05-22.pdf - Published Version Available under License Creative Commons Attribution Non-commercial No Derivatives. Download (6MB) | Preview

Abstract

A vonal a képsíkot érintő jel-hagyás időbeni, lineáris elmozdításával jön létre, és ezzel annak erőhatása, sebessége, iránya is kompozíciós tényezővé válik. Megsokszorozódva a vonalak aktív felületek, formák és struktúrák alakítóiként vagy térképző irányok és erők meghatározóiként működnek. A vizuálisan jelenlévő és az elmében meghosszabbított (akció)vonalak modulációinak, kapcsolódásainak, mozgásirányainak többrétegű, látható-láthatatlan, grafikai-virtuális hálózata képezi a képi kompozíció dinamikus szerkezeti alapstruktúráját, forma-tér-idő-rendszerét, és teremt összhangot folyamat és forma között. A formákat határoló, az alakulásban lévőt az állandótól elválasztó és egyben összekötő körvonal a dologként látás egyik lényeges eszköze, ami létező vagy fiktív dolgok megjelenítésére képes úgy a képzeletben, mint a képzőművészet médiumaiban. A képben tehát a bizonyos értelemben állandósultan rögzített alakzatok szétválasztó kontúrjai, illetve a kép teljes struktúrájának vonalai és (k)építő vonalaktusai együtt kínálják a kompozíció részben statikus, részben dinamikus észlelési lehetőségeit, melyek a képaktusnak is alapvető feltételei. Az ismeretlenből előtűnő, vagy a láthatatlan rejtettségbe alámerülő szerkezeti vonalak, valamint a rajzi, grafikai vagy festői eszközök hol tudatosan vezetett, hol véletlenszerű, hol önállóan futó, hol pedig foltokká szerveződő nyomvonalainak lehetséges jelentései és minket szuggeráló, vonzó, vagy taszító energiái nem csak figyelmünket kötik le, hanem teljes lényünket érinthetik. | The line is brought into being through the temporal, linear displacement of the markmaking that touches the picture plane; thus, its force, speed, and direction become constitutive compositional factors. When multiplied, lines function as formers of active surfaces, shapes, and structures, or as determinants of space-creating directions and forces. The multi-layered, visible-invisible, graphic-virtual network of modulations, connections, and directions of movement of the (action) lines – both visually present and extended in the mind – forms the dynamic structural framework and the form-space-time system of the pictorial composition, creating harmony between process and form. The contour line, which delimits forms and separates the unfolding from the permanent while simultaneously connecting them, is an essential tool for “seeing as a thing,” capable of manifesting both real and fictitious objects in the imagination as well as in the media of fine arts. In the image, therefore, the separating contours of shapes fixed in a sense of status quo, along with the lines and imag(e build)ing line-acts of the overall structure, together offer the partially static, partially dynamic perceptual possibilities of the composition, which are also fundamental conditions for the Image Act (Bildakt). The potential meanings and the suggestive, attractive, or repulsive energies of the structural lines emerging from the unknown or submerging into invisible concealment – as well as the consciously guided, accidental, independent, or spot-organized trajectories of drawing, graphic, or painterly tools – not only engage our attention but may touch our entire being.

Actions (login required)

Edit Item