Az infláció mérési problémái és a zsugorfláció mikroadat-alapú vizsgálata a magyar fogyasztási cikkek piacán = Inflation measurement problems and shrinkflation in the Hungarian consumer goods market

Varga, József and Kasza, Sándor and Széles, Zsuzsanna (2026) Az infláció mérési problémái és a zsugorfláció mikroadat-alapú vizsgálata a magyar fogyasztási cikkek piacán = Inflation measurement problems and shrinkflation in the Hungarian consumer goods market. STATISZTIKAI SZEMLE, 104 (6). pp. 533-552. ISSN 0039-0690

Preview

Text 2026_06_533.pdf - Published Version Download (461kB) | Preview

Abstract

Az infláció mérése a monetáris politika, a jövedelemindexálás és a gazdaságpolitikai döntéshozatal egyik alapvető információs bázisa. A fogyasztóiár-index nemzetközileg összehasonlítható, stabil módszertani keretben előállított makrostatisztikai mutató, ugyanakkor értelmezése különös körültekintést igényel, ha a megfigyelt polci ár mellett a termék mennyisége, minősége, specifikációja vagy elérhetősége is változik. A tanulmány a zsugorflációt nem a fogyasztóiár-index hibájaként, hanem az árindexelméletben régóta ismert minőség-, mennyiség- és termékspecifikáció-változási problémakör egyik jól azonosítható piaci eseteként értelmezi. A cikk három elemre épül. Elsőként rendszerezi, hogy a termékméret-változás miként kapcsolódik a fogyasztóiár-index, a megélhetésiköltség-index, a minőségkiigazítás, az új termékek és a termékhelyettesítés kérdéséhez. Másodikként saját, ellenőrzött és termékcsaládosított zsugorindexadatbázis alapján bemutatja, hogy a kiszereléscsökkenésből eredő egységárhatás mikroadatszinten mérhető. Harmadikként a mikroadat-alapú eredményeket 604 fős, feltáró kérdőíves vizsgálattal kapcsolja össze, amely a zsugorfláció fogyasztói észlelését, az egységár-ellenőrzési gyakorlatot, az etikai megítélést és a vásárlási reakciókat vizsgálja. A 2024. október 28. és 2026. január 7. közötti időszakban vizsgált termékcsaládok esetében a zsugorindex fő indexe 118,2 pont volt, ahol a 100-as érték változatlan egységárat jelöl; ez 18,2%-os összesített egységárhatást jelez. Az átlagos kiszereléscsökkenés 9,7%, az átlagos egységár-emelkedés 23,0%, a medián egységár-emelkedés 17,2% volt. Az eredmények nem tekinthetők országos inflációs becslésnek, és nem alkalmasak a fogyasztóiár-index helyettesítésére. Arra azonban alkalmasak, hogy feltáró jelleggel megmutassák: a fogyasztó által érzékelt teher egy része nem közvetlen polci áremelésként, hanem termékméret-változáson keresztül jelenik meg. A tanulmány ezért az egységárak láthatóbbá tételét, a kiszerelésváltozások egységesebb jelölését, a hatósági és a piaci mikroadatok kutathatóbbá tételét, valamint egy fogyasztóvédelmi célú kiszerelésiosztály-index (KOI) bevezetését javasolja. | Inflation measurement is a fundamental information base for monetary policy, income indexation and economic policy decisions. The consumer price index is a stable and internationally comparable macro-statistical indicator; however, its interpretation requires particular caution when the observed shelf price changes together with product quantity, quality, specification or availability. This paper interprets shrinkflation not as a failure of the consumer price index, but as a specific market manifestation of the long-standing quality-, quantity- and product-specification adjustment problem in price-index theory. The paper makes three contributions. First, it systematises the relationship between package-size changes and the consumer price index, the cost-of-living index, quality adjustment, new goods and product substitution. Second, based on a checked and product-family-level zsugorindex database, it demonstrates that the unit-price effect of package-size reductions can be measured at microdata level. Third, it complements the microdata-based results with an exploratory survey of 604 respondents, examining consumer perception, unit-price checking, ethical evaluation and self-reported purchasing reactions related to shrinkflation. For the period between 28 October 2024 and 7 January 2026, the zsugorindex 100 main index reached 118.2 points, indicating an 18.2% aggregate unit-price effect. The average package-size reduction was 9.7%, the average unit-price increase was 23.0%, and the median unit-price increase was 17.2%. The results should not be interpreted as a national inflation estimate and cannot replace the CPI. They do, however, show in an exploratory manner that part of the consumer burden may appear not as an explicit shelf-price increase but through product-size changes. The paper therefore proposes stronger unit-price visibility, standardised package-size change communication, more researchable public microdata, and a consumer information standard called the Package Size Class Index.

Actions (login required)

Edit Item