Értékláncok és gazdasági növekedés

Belyó, Pál (2026) Értékláncok és gazdasági növekedés. ACTA PERIODICA (37). pp. 39-56. ISSN 2063-501X

Preview

Text Acta-Periodica-39-56.pdf - Published Version Download (1MB) | Preview

Abstract

Magyarország az elmúlt évtizedekben több területen bekapcsolódott a globális értékláncokba. Ez hozott ugyan növekedést, de hosszú távon a fejlődés korlátos, ha nem történik feljebb lépés az értékláncokban, amelyek hossza egy gazdaságnak fontos jellemzője. Azt mutatják meg, hogy az új érték teremtésnek mekkora részaránya van a kutatás-fejlesztéstől az anyag- és alkatrész-biztosításon és összeszerelésen át az értékesítésig, majd az azt követő, eladás utáni szolgáltatásig. A magyar gazdaság 2023-ban -0,9 százalékkal, 2024-ben ~2,2 százalékkal csökkent, és 2025-ben is erősen lassult a növekedés, 0,3 százalékra. A gazdaság motorja lényegében az export-orientáció, az export/GDP arány 75 százalék körül. Ez ugyan az EU és a világátlag felett van, de pl. az ipari szektor bruttó hozzáadott értékének a kibocsátáshoz viszonyított aránya Magyarországon az utolsó két évben 21 százalékra csökkent. A hazai GDP‐hez való hozzáadott érték aránya alacsony és ez korlátot szab a belső fejlődésnek, így pl. a magasabb bérszintek elérésének. Ahhoz, hogy növekedésünk stabil legyen és feljebb lépjünk az értékláncokban több hazai K+F és innováció, erősebb magyar közép- és nagyvállalatok, szorosabb kapcsolat a multik és hazai beszállítók között, lényegesen jobb oktatás és készségfejlesztés kellene. Jelentős bővülésre van szükség a gyártási területek hozzáadott értékében, a regionális központokban a tervezésben, a szoftver-fejlesztésben, a szolgáltatások körének és színvonalának magasabb szintre emelésében. Vajon mekkora értékláncszint-bővítés kellene az ipari ágazatokban és ezen túlmenően a szolgáltatás területein ahhoz, hogy az stabil, hosszú távú növekedést biztosítson? | In recent decades, Hungary has integrated into global value chains (GVCs) across several sectors. While this has generated growth, long-term development remains limited without moving up these value chains. The length and depth of these chains are crucial characteristics of an economy; they illustrate the share of value creation across the entire spectrum—from research and development (R&D) through material and component procurement and assembly, to sales and after-sales services. The Hungarian economy contracted by -0.9% in 2023 and by approximately -2.2% in 2024, with growth slowing significantly to 0.3% in 2025. The primary engine of the economy is its export orientation, with an export-to-GDP ratio of around 75%. Although this exceeds both the EU and global averages, the ratio of gross value added to output in the industrial sector has fallen to 21% over the last two years. The proportion of domestic value added to GDP remains low, which constrains internal development and hinders the achievement of higher wage levels. To ensure stable growth and move up the value chain, Hungary requires: increased domestic R&D and innovation, stronger Hungarian medium and large-sized enterprises, tighter integration between multinational corporations and domestic suppliers, significantly improved education and skills development. A substantial expansion is needed in the value added of manufacturing, as well as in design, software development, and the scope and quality of services within regional hubs. The question remains: how much of an expansion in value-chain positioning is required in the industrial and service sectors to guarantee stable, long-term growth?

Actions (login required)

Edit Item