A társadalom számkivetettjei. Szegénység és Isten országa Máté és Lukács evangéliumában = The Outcasts of Society Poverty and the Kingdom of God in the Gospels of Matthew and Luke

Bácskai, Károly (2026) A társadalom számkivetettjei. Szegénység és Isten országa Máté és Lukács evangéliumában = The Outcasts of Society Poverty and the Kingdom of God in the Gospels of Matthew and Luke. In: Teológia és szegénység : A marginalizáltak hangja és reménye. Az Evangélikus Hittudományi Egyetem oktatóinak és doktoranduszainak tanulmánykötete. Teológia és ... (3). Evangélikus Hittudományi Egyetem; L'Harmattan Kiadó; L’Harmattan Open Access; Luther Kiadó, Budapest, pp. 56-67. ISBN 9789633803219; 9786157145108

Preview

Text The_Outcasts_of_Society_Poverty_and_the_Kingdom_of_God_in_the_Gospels_of_Matthew_and_Luke.pdf - Published Version Available under License Creative Commons Attribution Non-commercial No Derivatives. Download (239kB) | Preview

Abstract

A tanulmány az evangéliumi szegénység- és kicsinységfogalom teológiai értelmezését vizsgálja, különös tekintettel Máté és Lukács evangéliumának párhuzamos szöveghelyeire. A dolgozat arra a kérdésre keres választ, hogy a „szegények”, a „kicsinyek” és az „alázatosak” miként válnak Isten országának kitüntetett várományosaivá, valamint hogy a szegénység miként értelmezhető egyszerre szociális és teológiai kategóriaként. A vizsgálat a teljesség igénye nélkül bemutat bizonyos, a héber és görög fogalomhasználat mögött húzódó hagyományokat, valamint rátekint a fizikai és a lelki szegénység korra és környezetre jellemző kapcsolatának egyes részleteire. A tanulmány hangsúlyozza, hogy Jézus nem pusztán lelki-spirituális értelemben beszél a szegénységről, hanem a társadalom peremére szorultak tényleges élethelyzetét is teológiai jelentőséggel ruházza fel. A kicsinység és az alázat az Isten előtti lét alapkörülményeként jelenik meg, amely szorosan összekapcsolódik a megtérés (metanoia) tapasztalatával és az Isten országának jelen idejű eszkatológiai értelmezésével. A dolgozat végkövetkeztetése szerint az evangéliumi szegénység értelmezése csak a szociális és vallásos dimenziók szintézisében adható meg, amely egyszerre hordoz vigaszt, kritikát és erkölcsi kihívást a keresztény közösségek számára. This study explores the theological significance of poverty and smallness in the New Testament, with particular attention to the parallel passages in the Gospels of Matthew and Luke. It addresses the question of how the poor, the humble, and the socially marginalized become the primary recipients of the promise of the Kingdom of God, and how poverty functions simultaneously as a social condition and a theological category. The analysis situates the relevant Greek and Hebrew terminology within its historical background and context, highlighting the close relationship between material deprivation and spiritual dependence. The study argues that Jesus’ proclamation does not reduce poverty to a purely spiritual metaphor but rather affirms the theological significance of concrete social marginalization. Smallness and humility emerge as fundamental existential stances before God, intrinsically linked to repentance (metanoia) and to a present or realized eschatological understanding of the Kingdom of God. The article concludes that a coherent interpretation of evangelical poverty requires an integrated approach that holds together its social and religious dimensions, offering both consolation to the oppressed and a critical ethical challenge to Christian theology and practice.

Actions (login required)

View Item