A szerelmi téboly nem ismer határokat = The madness of love knows no bounds

Czine, Ágnes (2026) A szerelmi téboly nem ismer határokat = The madness of love knows no bounds. BELÜGYI SZEMLE / ACADEMIC JOURNAL OF INTERNAL AFFAIRS: A BELÜGYMINISZTÉRIUM SZAKMAI TUDOMÁNYOS FOLYÓIRATA (2010-), 74 (SI1). pp. 25-38. ISSN 2062-9494

Preview

Text 02_Czine_Agnes_A_szerelmi_teboly.pdf - Published Version Available under License Creative Commons Attribution Non-commercial No Derivatives. Download (421kB) | Preview

Abstract

Cél: Az írás feltárja a hatályos magyar jogrendszer egyes hiányosságait az erotomániás zaklatókkal szembeni fellépés során, és javaslatokat fogalmaz meg.Módszertan: A szerző interdiszciplináris megközelítést alkalmaz, amely ötvözi a büntetőjog, a polgári jog, az alkotmányjog és a pszichiátria elméleti hátterét. A kutatás nemzetközi és hazai szakirodalomra, jogszabályi elemzésekre, alkotmánybírósági határozatokra, valamint egy részletesen bemutatott magyar bírósági eset és egy híres külföldi példa esettanulmányára épül.Megállapítások: Az erotomániás zaklatók kognitív téveszméjük miatt gyakran nem büntethetők, büntetőjogi kényszergyógykezelésük viszont jogilag kizárt, mivel a zaklatás alapesete nem minősül személy elleni erőszakos bűncselekménynek. A hozzátartozók közötti erőszak miatti távoltartás nem alkalmazható, mert az áldozat és az elkövető között nincs valós párkapcsolati viszony. A polgári jogi eltiltás kényszerítő ereje pedig csekély. Érték: A cikk elméleti és gyakorlati értéke abban rejlik, hogy rávilágít a tragédiák megelőzése szempontjából kritikus joghézagra. Konkrét, előremutató jogalkotási és jogalkalmazási javaslatokat fogalmaz meg. | Aim: This paper examines certain shortcomings in the current Hungarian legal system regarding action against erotomaniac stalkers and offers recommendations. Methodology: The author employs an interdisciplinary approach that combines the theoretical foundations of criminal law, civil law, constitutional law, and psychiatry. The research is based on international and domestic literature, legislative analyses, constitutional court decisions, as well as a detailed case study of a Hungarian court case and a well-known foreign example. Findings: Due to their cognitive delusions, erotomaniac stalkers are often not criminally liable; however, their compulsory medical treatment under criminal law is legally precluded, as the basic form of stalking does not constitute a violent crime against a person. A restraining order based on domestic violence cannot be applied because there is no actual romantic relationship between the victim and the perpetrator. Furthermore, the coercive power of a civil restraining order is limited. Value: The theoretical and practical value of this article lies in its highlighting of a critical legal loophole in terms of preventing such tragedies. It formulates concrete, forward-looking proposals for legislation and law enforcement.

Actions (login required)

View Item