Decoupling of greenhouse gas emission and economic performance of the accommodation and food services section in Hungary = A szálláshely-szolgáltatás és vendéglátás szektor üvegházhatású gázkibocsátásának és gazdasági teljesítményének szétválása Magyarországon

Kocsis, Tímea and Magyar, Norbert and Kovács-Székely, Ilona (2026) Decoupling of greenhouse gas emission and economic performance of the accommodation and food services section in Hungary = A szálláshely-szolgáltatás és vendéglátás szektor üvegházhatású gázkibocsátásának és gazdasági teljesítményének szétválása Magyarországon. GEORGIKON FOR AGRICULTURE: A MULTIDISCIPLINARY JOURNAL IN AGRICULTURAL SCIENCES, 30 (2). pp. 1-14. ISSN 0239-1260

Preview

Text 194_Kocsisetal.pdf - Published Version Available under License Creative Commons Attribution Non-commercial No Derivatives. Download (515kB) | Preview

Abstract

There is a twofold relationship between the tourism industry and climate change. On one hand, tourism affects climate through e.g., energy consumption, but on the other hand, tourism is affected by the climate, as e.g., weather plays a role in choosing a destination. This study aims to investigate the link between the economic performance (using the economic indicator of Gross Value Added) and the greenhouse gas emissions of the Hungarian national economy and the section of Accommodation and Food services (Section I), keeping in mind that it does not cover the entire tourism industry. For the sake of the environment, the absolute decoupling of economic performance (in this study GVA) and environmental pollution (in this study the total GHG emissions) is desirable, and in Hungary, the national economy did achieve absolute decoupling during the period 1995–2019. Decoupling can be analysed first by the trends of the economic indicator and the total GHG emission, and second, calculating the Tapio’s decoupling elasticity index. Both methods indicate that the Hungarian economy shows decoupling, in other words: the rise of the economic indicator (GVA) is accompanied by the decrease of the total GHG emission. When sectioning the timespan under analysis, strong, weak and recession types of decoupling can be detected. In the case of Section I, however, there were inconclusive, though not totally successful or consistent, attempts at decoupling. Short periods of coupling could be detected (1997–1999, 2003–2005, 2009–2011). It is unfavourable in the aspect of climate change. In Section I, the biggest greenhouse gas emitter is energy consumption, and so it would seem that the best way to achieve and stabilize absolute decoupling in Section I would be increases in energy efficiency and a higher rate of renewable energy use. | E tanulmány célja, hogy feltárja a magyar nemzetgazdaság, valamint a szállás- és vendéglátóipari ágazat (I. ágazat) gazdasági teljesítménye és üvegházhatású gázkibocsátása közötti összefüggéseket, még ha nem is fedi le a turisztikai ágazat egészét. A turisztikai ágazat és az éghajlatváltozás között kettős kapcsolat áll fenn. Egyrészt az idegenforgalom hatással van az éghajlatra, például az energiafogyasztás révén, másrészt viszont az éghajlat is hatással van az idegenforgalomra, mivel például az időjárás szerepet játszik az úti cél kiválasztásában. A környezet védelme érdekében kívánatos a gazdasági teljesítmény és a környezetszennyezés abszolút szétválasztása, és Magyarországon a nemzetgazdaság egészében véve valóban elérte az abszolút szétválasztást az 1995–2019 közötti időszakban (a kutatásban vizsgált időszak, amelyben az üvegházhatású gázok kibocsátására helyeződik a hangsúly). Az I. szekció esetében azonban voltak ugyan szétválasztási kísérletek, de azok nem voltak teljesen sikeresek vagy következetesek. Az I. szektorban a legnagyobb üvegházhatású gázkibocsátó az energiafogyasztás, ezért úgy tűnik, hogy az I. szektorban az abszolút szétválasztás elérésének és stabilizálásának legjobb módja az energiahatékonyság növelése és a megújuló energiaforrások nagyobb arányú felhasználása lenne.

Actions (login required)

View Item