Szláv kölcsönszavak ismerete a II. Rákóczi Ferenc Kárpátaljai Magyar Egyetem filológushallgatói körében = Knowledge of Slavic loanwords among philology students at Ferenc Rakoczi II Transcarpathian Hungarian University

Váradi, Krisztián (2026) Szláv kölcsönszavak ismerete a II. Rákóczi Ferenc Kárpátaljai Magyar Egyetem filológushallgatói körében = Knowledge of Slavic loanwords among philology students at Ferenc Rakoczi II Transcarpathian Hungarian University. ACTA ACADEMIAE BEREGSASIENSIS, PHILOLOGICA, 5 (3). pp. 54-84. ISSN 2786-6726 (Online), ISSN 2786-6718 (Print)

Preview

Text 2026_tanulmány_AAB_Philologica.pdf - Published Version Available under License Creative Commons Attribution. Download (796kB) | Preview

Abstract

A tanulmány az ukrán és orosz eredetű lexikai elemek ismeretét, előhívhatóságát és önbevalláson alapuló használatát vizsgálja a magyar nyelvű filológusképzésben részt vevő kárpátaljai egyetemisták körében. A kutatás alapját egy 2025 decembere és 2026 februárja között végzett online kérdőíves felmérés képezi, amelyben a II. Rákóczi Ferenc Kárpátaljai Magyar Egyetem Filológia Tanszékének 160 első- és másodéves hallgatója vett részt. A kérdőív képleíró, helyettesítési, feleletválasztós, fogalommeghatározási és párosítási feladatokat, valamint két szabad felsorolási feladatot tartalmazott. A vizsgálat arra irányult, hogy a hallgatók milyen mértékben ismerik fel és képesek önállóan előhívni a vizsgált szláv eredetű lexikai elemeket, illetve mennyiben hozzáférhetők számukra azok közmagyar megfelelői. Az eredmények azt mutatják, hogy a vizsgált ukrán és orosz eredetű elemek széles körben ismertek a résztvevők körében, és közülük számos forma elicitatív helyzetben önállóan is előhívható. A hallgatók a legtöbb vizsgált elem jelentését helyesen azonosították, és rendszerint közmagyar megfelelővel vagy körülírással is helyettesíteni tudták. Ez arra utal, hogy a regionális szláv eredetű formák mellett közmagyar megfelelőik is széles körben hozzáférhetők. Nagyobb bizonytalanság főként az újabb, kultúra- és országspecifikus katonai-adminisztratív fogalmak esetében jelentkezett. A párosítási feladatokban a vizsgált orosz eredetű elemek felismerési aránya magasabb volt, mint a kiválasztott ukrán eredetű elemeké. Ez a különbség kizárólag a feladatban szereplő lexikai egységekre vonatkozik, és összefügghet azok eltérő átvételi idejével, helyi elterjedtségével és fogalomköri sajátosságaival. Az orosz–ukrán háborúhoz kapcsolódó szláv kölcsönzések eredetmegoszlása ugyanakkor az ukrán nyelv megerősödő átadó szerepére utal az újabb háborús és katonai-adminisztratív lexikában. A válaszadók az egyik feladatban 34 háborús vonatkozású, egy másikban pedig 154, a mindennapi élet különböző területeihez kapcsolódó szláv eredetű lexikai elemet soroltak fel. A hibrid, képzett és összetett alakok jelenléte a kontaktuselemek morfológiai és szerkezeti beilleszkedésének jeleként értelmezhető. A regionális és közmagyar megnevezések párhuzamos hozzáférhetősége a résztvevők összetett lexikai repertoárjára utal. A vizsgálat összességében azt mutatja, hogy a szláv eredetű lexikai elemek jelenléte nem egyszerűen a közmagyar megfelelő hiányával magyarázható, hanem a kárpátaljai többnyelvű kontaktushelyzet és a regionális nyelvhasználat sajátosságaként értelmezhető. | The study examines the knowledge, lexical accessibility, and self-reported use of Ukrainian- and Russian-derived lexical items among Transcarpathian university students enrolled in Hungarian-medium philology programmes. The research is based on an online questionnaire survey conducted between December 2025 and February 2026 with 160 first- and second-year students of the Department of Philology at Ferenc Rakoczi II Transcarpathian Hungarian University. The questionnaire included picture-description, substitution, multiple-choice, definition-based naming, and matching tasks, as well as two loanword-listing tasks. The study investigates the extent to which students recognise and independently retrieve the examined Slavic-derived lexical items and the extent to which their standard Hungarian equivalents are accessible to them. The results show that the examined Ukrainian- and Russian-derived items are widely known among the participants and that many of them can also be independently retrieved in elicitation tasks. The students correctly identified the meanings of most items and were generally able to replace them with standard Hungarian equivalents or paraphrases, indicating that Hungarian equivalents remain widely accessible alongside the regional Slavic forms. Greater uncertainty was observed mainly in the case of newer culture- and country-specific military-administrative concepts. In the matching tasks, the examined Russian-derived items had a higher recognition rate than the selected Ukrainian-derived words. This difference applies only to the lexical units included in the respective task and may be related to differences in their time of borrowing, local circulation, and semantic domains. At the same time, the etymological distribution of the items listed in connection to the Russo– Ukrainian war points to the growing role of Ukrainian as a donor language in newer warrelated and military-administrative vocabulary. In one task, respondents listed 34 warrelated lexical items, while in another they provided 154 Slavic-derived lexical items associated with various domains of everyday life. The presence of hybrid, derived, and compound forms can be interpreted as evidence of the morphological and structural integration of contact elements. The parallel accessibility of regional and standard Hungarian forms points to the participants’ complex lexical repertoire. Overall, the study shows that the presence of Slavic lexical items cannot be explained simply by the absence of Hungarian equivalents, but is better understood as a feature of the multilingual contact situation and regional language use in Transcarpathia. |

Actions (login required)

View Item