Unlocking latent productive competence in adult second-language learners = A látens produktív kompetencia aktiválása felnőtt másodiknyelv-tanulók körében

Nikolova, Zlatina (2026) Unlocking latent productive competence in adult second-language learners = A látens produktív kompetencia aktiválása felnőtt másodiknyelv-tanulók körében. ACTA ACADEMIAE BEREGSASIENSIS, PHILOLOGICA, 5 (3). pp. 194-220. ISSN 2786-6726 (Online), ISSN 2786-6718 (Print)

Preview

Text 10_Nikolova.pdf - Published Version Available under License Creative Commons Attribution. Download (492kB) | Preview

Abstract

This study investigates the persistent gap between receptive language knowledge and spontaneous productive language use among adult second-language learners. Although many adult learners accumulate years of language study, they often continue to experience difficulties in speaking despite possessing the necessary linguistic knowledge. The study draws on key theories of second-language acquisition, including Krashen’s Affective Filter Hypothesis, Swain’s Output Hypothesis, and cognitive models of language processing, to examine the affective, cognitive, and instructional factors associated with this phenomenon. The empirical investigation was based on a questionnaire administered to 80 adult learners, mostly aged 35–54 years, complemented by chi-square tests examining associations between key variables. Descriptive analysis of the data revealed that communication anxiety, fear of making mistakes, limited opportunities for authentic language output, and perfectionism associated with traditional instructional practices constitute the principal barriers to productive language use. Notably, inferential analysis showed that the duration of language study was not significantly associated with either fear of making mistakes or feelings of linguistic inadequacy, whereas higher self-assessed proficiency and more frequent authentic language use were significantly associated with lower levels of anxiety. Based on these findings, the study introduces the concept of latent productive competence as an analytical framework for explaining why linguistic knowledge accumulated through years of study frequently remains inaccessible during spontaneous communication. Rather than replacing existing models of second-language acquisition, the proposed framework integrates affective, cognitive, and instructional perspectives to explain productive language development in adult learners. As an exploratory pilot study based on a purposive, non-probability sample, the findings should be regarded as indicative rather than generalizable, and further research involving larger, probability-based samples is recommended. The findings also have practical implications for language teaching, highlighting the importance of authentic communication, productive language practice, and psychologically supportive learning environments that reduce affective barriers to speech production. | Jelen tanulmány a receptív nyelvi tudás és a spontán produktív nyelvhasználat közötti tartós szakadékot vizsgálja felnőtt másodiknyelv-tanulók körében. Bár számos felnőtt tanuló hosszú éveken keresztül tanul egy adott nyelvet, gyakran továbbra is nehézségeket tapasztal a beszéd során annak ellenére, hogy rendelkezik a szükséges nyelvi ismeretekkel. A kutatás a másodiknyelv-elsajátítás meghatározó elméleteire, többek között Krashen affektívszűrő-hipotézisére, Swain outputhipotézisére, valamint a nyelvi feldolgozás kognitív modelljeire támaszkodik, és az e jelenséggel összefüggő affektív, kognitív és oktatási tényezőket vizsgálja. Az empirikus kutatás egy 80 felnőtt tanuló körében végzett kérdőíves felmérésen alapult, akik többnyire a 35–54 éves korosztályba tartoztak, és a vizsgálatot a főbb változók közötti összefüggések elemzésére alkalmazott khi-négyzet-próbák egészítették ki. Az adatok leíró elemzése azt mutatta, hogy a kommunikációs szorongás, a hibázástól való félelem, az autentikus nyelvhasználat korlátozott lehetőségei, valamint a hagyományos oktatási gyakorlatokhoz kapcsolódó perfekcionizmus jelentik a produktív nyelvhasználat legfontosabb akadályait. A következtetéses statisztikai elemzés ugyanakkor azt mutatta, hogy a nyelvtanulás időtartama nem állt szignifikáns kapcsolatban sem a hibázástól való félelemmel, sem az elégtelen nyelvi kompetencia érzésével, míg a magasabb önértékelt nyelvtudásszint és a gyakoribb autentikus nyelvhasználat szignifikánsan alacsonyabb szorongásszinttel járt együtt. Az eredmények alapján a tanulmány bevezeti a látens produktív kompetencia fogalmát mint olyan elemzési keretet, amely magyarázatot kínál arra, hogy az évek során felhalmozott nyelvi tudás miért marad gyakran hozzáférhetetlen spontán kommunikációs helyzetekben. A javasolt keret nem a másodiknyelv-elsajátítás meglévő modelljeinek felváltására törekszik, hanem az affektív, kognitív és oktatási megközelítések integrálásával kívánja magyarázni a felnőtt tanulók produktív nyelvi készségeinek fejlődését. Mivel a kutatás feltáró jellegű pilotvizsgálat, amely célzott, nem valószínűségi mintán alapul, az eredmények inkább jelzésértékűnek tekintendők, és nem általánosíthatók szélesebb populációra. A további kutatásokhoz nagyobb, véletlenszerű mintavétellel kialakított minták bevonása javasolt. Az eredmények a nyelvoktatás szempontjából gyakorlati következtetésekkel is szolgálnak, hangsúlyozva az autentikus kommunikáció, a produktív nyelvhasználat gyakorlása, valamint a beszédprodukció affektív akadályait csökkentő, pszichológiailag támogató tanulási környezet fontosságát.

Actions (login required)

View Item