A rekreáció és a gazdaság kapcsolata = The relationship between recreation and the economy

Fritz, Péter (2026) A rekreáció és a gazdaság kapcsolata = The relationship between recreation and the economy. In: A rekreáció elmélete. Károli Könyvek. Tanulmánykötet . Károli Gáspár Református Egyetem; L'Harmattan Kiadó, Budapest, pp. 571-578. ISBN 9789636464561; 9789636464615

Preview

Text The_relationship_between_recreation_and_the_economy.pdf - Published Version Available under License Creative Commons Attribution Non-commercial Share Alike. Download (749kB) | Preview

Abstract

A rekreáció az elmúlt évtizedekben az egyéni jóllétet szolgáló tevékenységek köréből kilépve komplex gazdasági tényezővé vált, amely jelentős hatást gyakorol a munkaerőpiacra, a fogyasztás szerkezetére és a nemzetgazdaság egészére. A fejezet célja a rekreáció gazdasági dimenzióinak feltárása, különös tekintettel a rekreációs szolgáltatások, a turizmus, a sportgazdaság és a wellnessipar összefüggéseire. A rekreáció közgazdasági értelmezése rámutat arra, hogy a szabadidős tevékenységek nem csupán fogyasztási javak, hanem a humántőkébe történő befektetésként is értelmezhetők. A rendszeres rekreációs aktivitás hozzájárul a munkavállalók produktivitásának növekedéséhez, a stressz csökkentéséhez és a társadalmi kohézió erősítéséhez, amely hosszú távon gazdasági megtérülést eredményez. A fejezet elemzi a rekreációs szektor gazdasági hatásait, különösen a foglalkoztatás, a háztartási kiadások és a multiplikátorhatások tekintetében. Bemutatja a turizmushoz kapcsolódó területek – így az egészségturizmus, a wellnessipar és a sportturizmus – dinamikus növekedését, valamint ezek regionális gazdaságfejlesztő szerepét. Kiemelt figyelmet kapnak a fenntarthatósági kihívások, beleértve a környezeti terhelést, a zöld rekreáció lehetőségeit és az egyenlő hozzáférés kérdését. A fejezet továbbá elemzi a digitalizáció és a mesterséges intelligencia hatását, amelyek új üzleti modelleket, fogyasztási mintázatokat és személyre szabott rekreációs szolgáltatásokat eredményeznek. Összességében a rekreáció olyan dinamikusan fejlődő gazdasági ökoszisztémaként értelmezhető, amely egyszerre szolgálja az egyéni egészséget, a társadalmi integrációt és a fenntartható gazdasági növekedést. | In recent decades, recreation has evolved from a domain primarily associated with individual well-being into a complex economic factor with significant imacts on labor markets, consumption patterns, and overall economic performance. This chapter aims to explore the economic dimensions of recreation, with particular emphasis on the interconnections between recreational services, tourism, sport economy, and the wellness industry. From an economic perspective, recreation can be interpreted not only as a form of consumption but also as an investment in human capital. Regular participation in recreational activities enhances productivity, reduces stress, and strengthens social cohesion, leading to long-term economic benefits at both individual and societal levels. The chapter examines the economic impacts of the recreation sector, including employment generation, household expenditure patterns, and multiplier effects across related industries. It highlights the dynamic growth of sectors such as health tourism, wellness, and sport tourism, and their contribution to regional economic development. Special attention is given to sustainability challenges, including environmental impacts, the potential of green recreation, and issues of equitable access. Furthermore, the chapter analyzes the transformative role of digitalization and artificial intelligence, which are reshaping business models, consumption behavior, and enabling personalized recreational services. Overall, recreation can be understood as a rapidly evolving economic ecosystem that simultaneously supports individual health, social integration, and sustainable economic development.

Actions (login required)

View Item