Lo sguardo di Roma sul Regno d’Ungheria : Il nunzio Girolamo Martinengo alla corte di Ferdinando I d’Asburgo (1550–1554)

Kanász, Viktor (2026) Lo sguardo di Roma sul Regno d’Ungheria : Il nunzio Girolamo Martinengo alla corte di Ferdinando I d’Asburgo (1550–1554). Storia d’Ungheria (4). Sette Citta; Fraknói Vilmos Római Történeti Kutatócsoport, Viterbo. ISBN 9791255242765

Preview

Text ViktorKanasz_LosguardodiRomasulRegnodUngheria_SdU-4_e-book.pdf - Published Version Download (3MB) | Preview

Abstract

Il volume esamina le relazioni tra la Santa Sede e il Regno d’Ungheria alla metà del XVI secolo attraverso l’attività diplomatica del nunzio apostolico Girolamo Martinengo, svolta tra il 1550 e il 1554. In questo periodo, i principali intermediari nei rapporti tra l’Ungheria e la Santa Sede erano i nunzi inviati presso la corte del re Ferdinando I d’Asburgo. Martinengo operò in una fase segnata da numerose crisi, poiché il conflitto asburgico-valois, le lotte religiose nell’Impero e le guerre contro gli Ottomani influenzarono profondamente la sua attività diplomatica. Il volume ricostruisce il profilo biografico del nunzio e le relazioni tra il papato e il Regno d’Ungheria, prestando particolare attenzione al modo in cui Roma percepiva le campagne contro gli Ottomani, gli avvenimenti politici del Regno e la situazione della Chiesa ungherese, nonché alle decisioni prese dalla Santa Sede in merito. Ampio spazio è dedicato alla creazione cardinalizia di Fráter György (‘Fra Giorgio’), cioè Giorgio Martinuzzi, una delle figure politiche ungheresi più rilevanti dell’epoca, al suo assassinio e alla successiva inchiesta avviata dalla Santa Sede. L’analisi dell’attività di Martinengo offre nuove prospettive per comprendere i rapporti tra la diplomazia pontificia, la lotta antiottomana in Ungheria e il regno di Ferdinando I d’Asburgo. | The volume examines mid-sixteenth-century relations between the Holy See and the Kingdom of Hungary through the activities of the papal nuncio Girolamo Martinengo between 1550 and 1554. In the aftermath of the Battle of Mohács, the nunciature in Buda ceased to exist; consequently, the papal envoys accredited to the Habsburg court became the principal intermediaries in diplomatic communication between Rome and the Kingdom of Hungary. Their mission unfolded within an extraordinarily intricate international political landscape, shaped concurrently by the Habsburg–Valois conflict, confessional strife, and warfare against the Ottoman Empire. Drawing on extensive archival research, this study reconstructs Martinengo’s life, his diplomatic mission, the network of alliances and contacts he cultivated at the court of King Ferdinand, and the mechanisms through which intelligence regarding events in Hungary was transmitted to and evaluated in Rome. Particular attention is devoted to the military campaigns of 1551–1552, the attempt to reunify the Kingdom, and the major Ottoman offensive of 1552, notably the sieges of Temesvár and Eger. Furthermore, it explores the role of Italian mercenaries, the military governance and involvement of Ferdinand I, and the political-diplomatic networks of the royal court. The monograph also places significant emphasis on ecclesiastical affairs, offering a detailed analysis of the participation of Hungarian prelates in the Council of Trent, Martinengo’s relations with the Society of Jesus, the condition of the loyalist Catholic Church in Hungary, and episcopal appointments. Central to this inquiry is the elevation to the cardinalate and subsequent assassination of George Martinuzzi (Fráter György), as well as the resulting Holy See investigation conducted by Martinengo himself. By undertaking a comparative analysis of the dispatches sent by nuncios stationed in Venice, Poland, and at the imperial court, the study also reconstructs the circulation and appraisal of intelligence across early modern Europe. By situating these issues within the broader geopolitical framework of conflicts spanning the European and Mediterranean realms, the volume provides fresh insights into a lesser-known chapter of contemporary papal diplomacy, the relations between the Holy See and the Kingdom of Hungary, and mid-sixteenth-century anti-Ottoman warfare. | A kötet a Szentszék és a Magyar Királyság 16. század közepi kapcsolatait Girolamo Martinengo nuncius 1550 és 1554 közötti tevékenységén keresztül vizsgálja. A mohácsi csatát követően a budai nunciatúra megszűnt, így a Habsburg-udvar mellett működő pápai követek váltak a Róma és a Magyar Királyság közötti kapcsolattartás egyik legfontosabb közvetítőivé. Tevékenységükre különösen összetett nemzetközi politikai helyzetben került sor, amelyet a Habsburg–Valois-konfliktus, a felekezeti küzdelmek és az Oszmán Birodalom elleni háborúk egyaránt meghatároztak. A kiterjedt levéltári kutatás alapján készült munka bemutatja Martinengo életútját, diplomáciai küldetését, a Ferdinánd király udvarában kialakított kapcsolatrendszerét, valamint a magyarországi eseményekről Rómába érkező hírek közvetítésének és értékelésének folyamatát. Különös figyelmet szentel az 1551–1552. évi hadjáratoknak, a Királyság újraegyesítésére tett kísérletnek, az 1552. évi nagy oszmán offenzívának, ezen belül Temesvár és Eger ostromának. Emellett vizsgálja az itáliai zsoldosok szerepét, I. Ferdinánd hadügyi szerepvállalását és az udvar politikai-diplomáciai kapcsolatait is. A kötet nagy hangsúlyt fektet az egyházi ügyekre is, s részletesen foglalkozik a magyarországi püspökök részvételével a Trienti Zsinaton, Martinengo jezsuitákkal fenntartott kapcsolataival, a Róma-hű magyar egyház állapotával és a püspöki kinevezésekkel. Kiemelt helyet kap Fráter György bíborossá kreálása és meggyilkolása, valamint az azt követő szentszéki vizsgálat, amelyet maga Martinengo vezetett. A velencei, lengyelországi és a császári udvarban működő nunciusok jelentéseinek párhuzamos vizsgálata lehetőséget nyújt a hírek európai terjedésének és értékelésének rekonstruálására is. A kötet mindezek bemutatásával, valamint az európai és mediterrán térség egészét átfogó konfliktusok összefüggésrendszerében történő vizsgálatával új szempontokkal járul hozzá a korabeli pápai diplomácia kevésbé ismert területének, a Szentszék és a Magyar Királyság kapcsolatainak, valamint a 16. század közepi törökellenes küzdelmeknek a megismeréséhez.

Actions (login required)

View Item