Alkotmányos párbeszéd – elméleti és gyakorlati implikációk : Zárójelentés Bolyai János kutatási ösztöndíjhoz (2012-2015)

Drinóczi, Tímea (2015) Alkotmányos párbeszéd – elméleti és gyakorlati implikációk : Zárójelentés Bolyai János kutatási ösztöndíjhoz (2012-2015). Project Report. N/A, Pécs. (Unpublished)

Preview

Text Drinóczi_Zárójelentés_2015.pdf Download (560kB) | Preview

Abstract

A tervezett kutatásomban a következő célokat kívántam elérni. i) Tanulmányozni és elemezni törekedtem a Velencei Bizottságnak a magyar jogforrásokkal kapcsolatban 2010-től kibocsátott véleményeit, azok hatását az alkotmányozásra és jogalkotásra (pl. bíróságot érintő szabályozás, egyházi törvény). Az alkotmányos párbeszéd itt is tetten érhető, figyelemmel a Velencei Bizottság statusára, feladatára és jelentőségére, amelyek miatt a véleménye jelentős tartalmi impetusként értelmezhető az alkotmányos demokrácia jogalkotásában. A dialógus tehát etekintetben szintén szabályozási szinten jelenik meg, és a jogszabályi tartalom, annak módosulása vagy a módosulás hiánya a válasz a jogalkotási „ingerre”. ii) Vizsgálni szerettem volna a jogszabályok előkészítésében való társadalmi részvételről szóló 2010. évi CXXXI. törvény rendelkezéseit, illetve azok végrehajtását, gyakorlati alkalmazásukat, alkalmazhatóságukat a minőségi jogalkotás – azaz az említett monográfiámban kidolgozottak – szempontjából, illetve hatásukat a jogalkotás minőségére. Már akkor jeleztem, hogy e vizsgálódás nem lehet teljes körű, pusztán példákat kívántam szolgáltatni arra, hogy a társadalmi konzultáció hogyan valósul meg Magyarországon, az mennyiben segíti elő a „lehető legmegfelelőebb alkotmányi tartalom megtalálását”, azaz milyen mértékben működik az alkotmányos dialógus szabályozási szinten a nép és a jogalkotó között. Ez másrészt képes jelezni a minőségi jogalkotás egyik eljárási feltétele (konzultáció) megvalósulásának milyenségét is. iii) Az i) és a ii) pontokban írtak egymással való kapcsolata első ránézésre talán lazának tűnik. Ami azonban összekapcsolja őket, az a kutatásom nézőpontja: azt törekedtem kimutatni, hogy hogyan kerül kifejezésre/nem kerül kifejezésre a „lehető legmegfelelőbb alkotmányi tartalom”. Ennek igazolására igyekeztem kibontani az addigi kutatásomhoz képest bővebben az alkotmányos párbeszéd igen gazdag elméletét, és igazolni akartam azt, hogy a cél elérésére alkalmas eszköznek számít mind a hatékony társadalmi konzultáció („nép” bevonása), mind a nemzetközi szervezettek való „kommunikáció”. A három év alatt a kutatási programot teljesítettem, és ezen felül a kutatás tárgykörét kiterjesztettem. E kibővített kutatásban az alkotmányos demokrácia alkotmányos párbeszéddel leírható, többszintű alkotmányosságban is megnyilvánuló működési mechanizmusait vizsgáltam Magyarországon az alkotmányos párbeszédre, az állami szuverenitásra és a hatalommegosztásra vonatkozó elméleti alapvetések felvázolását követően. A Zárójelentésben először ismertetem a vizsgálat indokoltságát, tárgyát és módszerét, majd röviden összegzem a kutatási eredményeimet.

Actions (login required)

Edit Item