Mittelalterarchäologie IV — Stadtarchäologie = Középkori régészet IV. - Városkutatás

Holl, Imre (2011) Mittelalterarchäologie IV — Stadtarchäologie = Középkori régészet IV. - Városkutatás. Acta Archaeologica Academiae Scientiarum Hungaricae, 62 (2). pp. 381-420. ISSN 0001-5210

Preview

Text kr4u.pdf Download (27MB)

Abstract

A középkori város régészeti kutatása más témákkal összevetve összetettebb és több időt igényel. A város térbeli kiterjedése és épületeinek sokfélesége, a terület beépítettsége nehezíti, egyben sajátságos ismereteket feltételez; de kapcsolódik a műemlék-kutatás eredményeihez is. Figyelembe veendő, hogy a város organikus fejlődése-növekedése milyen változásokkal járt (például a piacterek kialakulása és változása: 2. kép). A forrásadatok összesítésével szerencsés esetben megrajzolható városalaprajz csak a későközépkori - kora újkori kifejlődött alakját mutatja, a korábbi helyzetre csak az ásatások és írott források elemzése ad feleletet. - A polgárházak korai alakját és telekformáit a régészet derítheti fel (4. kép). A későbbi háztípusokat, ezek periódusait a műemléki vizsgálat bizonyíthatja (3, 5-6. kép). Városonként eltérő háztípusokat találunk; csak a háromhelyiséges közép-európai háztípus általános. A régészt sokféle forrás segíti (gazdag írott anyag, térkép, látkép, a korábbi várostörténeti feldolgozások). Ezek használata szigorú forráskritikát igényel, kronológiai szempontból pedig a régészeti megfigyelés egészíti ki. Az eredmény nem csak részletesebb képet jelent, de a régebbi teóriák cáfolatát is. A városkutatás leletanyaga és megfigyelései számos téma kidolgozásához segítenek (kronológia: a városfejlődés szakaszai, városi műhelyek, kereskedelem, étkezési szokások stb. és ezek koronkénti változása); kiegészítik az írásos forrásokat, vagy egészen új oldalról mutatják (pl. külkereskedelem). A városon belül előkerült leletanyag összehasonlítása segíthet a lakosság rétegződésének - a legfelső rétegnek eltérő életmódját bemutatni (import tárgyak, fűtőberendezés, étkezés különbségei), ha egy-egy házhoz-telekhez köthetőek. A kézműves műhelyek lokalizálása korábbi várostörténeti megállapítások (pl. a kézművesek utcánkénti tömörülése, belvárosi-külvárosi elhelyezkedése) revízióját jelentheti (2. kép). - Az egyes témákat a külföldi és magyar kutatás eredményeinek válogatott példáival illusztráltuk, de nem törekedtünk átfogóbb bemutatásukra.

Actions (login required)

Edit Item