Városok, mint a globális gazdaság irányító és ellenőrző központjai

Csomós, György (2015) Városok, mint a globális gazdaság irányító és ellenőrző központjai. Other thesis, Debreceni Egyetem.

Preview

Text Habilitáció - Értekezés.pdf Download (1MB) | Preview

Abstract

Az 1960-as években az Egyesült Királyságból indult ki az a városkutatási irányzat, amelynek követői a városokat nem önálló entitásokként vizsgálják, illetve nem a morfológiai, vagy a demográfiai megközelítés szemszögéből, hanem a globális gazdasági rendszerben betöltött funkciójuk alapján. Az irányzatot Sir Peter Hall brit várostervező, geográfus indította útjára akkor, amikor egy korábban már létező, de elvont fogalmat objektív tartalommal ruházott fel. Megszületett, vagy inkább újjáéledt a világváros definíció, és ezzel együtt megszületett a világváros kutatási irányzat is. Természetesen az azóta eltelt mintegy félévszázadban a világváros fogalom sem maradt érintetlen – elsősorban John Friedmann világváros hipotézisének köszönhetően –, és a globális gazdasági változásokat követve átalakult a kritériumrendszere is. Az 1980-as végétől, az 1990-es évek elejétől már újabb megközelítések és definíciók is születtek, amelyek közül a legismertebb a Manuel Castells által megalkotott információs város, illetve a Saskia Sassen nevével fémjelzett globális város. Bármelyik elméletről legyen is azonban szó, létezik egy univerzálisnak tekinthető közös elem, amelynek jelentőségét a kutatók vagy mindenek felé helyezik, vagy lehetőség szerint kisebbítik. Ezt a közös elemet a multinacionális vállalatok (MNC), vagyis a globalizáció legfontosabb közvetítői jelentik. A multinacionális vállalatok gyakorolják ugyanis a globális gazdasági kontrollt, tevékenységükkel befolyásolják a nemzetgazdaságok és a világgazdaság működését, amelyre a nemzetállamok sokszor már csak utólag képesek reflektálni. A multinacionális vállalatok a szervezetük irányítását végző döntéshozó központjaikat roppant eltérő szempontok szerint helyezik el a világ megannyi városába, sokszor természetesen olyanokba is, amelyeknek a vállaltokhoz alapvetően semmi köze. Egyes városok esetében azonban a vállalatközpontok átlagon felüli koncentrációt mutatnak. Ezek a városok nem feltétlenül felelnek meg a világvárosok/globális városok Friedmann-i/Sassen-i kritériumainak, viszont a multinacionális vállalatikon keresztül hatással vannak a világgazdaság működésére. Jelen tanulmányban a globális gazdaság irányító és ellenőrző központjainak (command and control centres) közel egy évtizedes evolúcióját követem nyomon, és a következő kérdésekre keresek választ: 1) Az irányadó elméletek közül melyek azok, amelyeknek nélkülözhetetlen eleme a multinacionális vállalatok által közvetített globális irányítás és ellenőrzés funkció, és ez hogyan befolyásolja a városról, mint a világgazdasági rendszer szereplőjéről alkotott képet? 2) Milyen világgazdasági, politikai és társadalmi változások indokolják a globális város koncepció aktualitásának felülvizsgálatát? 3) Kimutatható-e az irányítás és ellenőrzés funkció empirikus analízise alapján szignifikáns eltérés a globális város koncepcióban meghatározott városhalmazhoz képest, illetve a globális gazdaságirányításban kimutatható-e bármilyen elmozdulás a feltörekvő gazdaságok irányába? 4) Mely városok válhatnak a formálódó új gazdasági világrend központjaivá?

Actions (login required)

Edit Item