Joghallgatói attitűd-kutatás a győri Széchenyi István Egyetemen

Glavanits, Judit (2014) Joghallgatói attitűd-kutatás a győri Széchenyi István Egyetemen. JOGELMÉLETI SZEMLE, 2014 (4). pp. 20-29. ISSN 1588-080X

Preview

Text JESZ_2014_Joghallgatoi_attiudkutatas_Gyorben_u.pdf Download (539kB) | Preview

Abstract

A jogi hivatást gyakorlókkal szembeni elvárások változása tükrözi a társadalomban megfigyelhető változásokat: a klasszikus értékrend és emberi tulajdonságok felől (becsület, humanitás, empátia) a figyelem a pragmatikus, gyakorlatias tudás felé irányul (pontosság, alaposság, meggyőzőerő). Hallgatóink szerint a jó jogi képviselő határozott legyen, jó beszédkészségű, meggyőző, logikusan gondolkodó, rátermett, aki ráadásul jó emberismerő, intelligens, és elhivatott is. Azért tartják előnyösnek a jogi végzettséget, mert az széles körben felhasználható tudást jelent, anyagi biztonságot és társadalmi megbecsülést. A korábbi kutatási eredményekhez képest kevésbé tartják fontosnak a hallgatók a társadalmi igazságosság érvényre jutását, a közös célokért való küzdelmet, vagy általában embertársaik szolgálatát – a jogászi hivatás a válaszok tükrében inkább egy potenciálisan jól jövedelmező „üzleti vállalkozás”, amelyet egy határozott, meggyőző, logikusan gondolkodó vezető irányít. Ezen gondolatok kialakulásában a jogi oktatásnak döntő szerepe van, amelyre abból lehet következtetni, hogy a 2014- ben válaszadó győri hallgatók 44,4%-a úgy nyilatkozott, hogy világnézetének kialakításában lényeges változást jelentett az egyetemi oktatásban töltött idő. Annak ellenére, hogy az érzelmek szerepét a jogi képviselőknél nem helyezték előtérbe, a peres eljárások kapcsán azok jelentőségét ambivalensen értékelték. A peres eljárásban jelen lévő érzelmi reakciók szerepe tekintetében a hallgatók 72,5%-a szerint a peres eljárásban van szerepe ezen érzelmi megnyilvánulásoknak, a hallgatók fele szerint az érzelmek a bírói ítéletre is hatással vannak. A megkérdezett hallgatók harmada szerint az érzelmek figyelembevétele előnyt jelent a bírói szerepkörben, mert segíti a méltányos, vagy legalábbis a valósághoz közelebbi döntéshozatalt, ugyanakkor közel ugyanennyien az érzelmek megjelenését a perben hátrányosnak gondolták. Azt, hogy a bírónak szigorúan csak a tények és bizonyítékok mérlegelése alapján kell döntést hoznia a peres eljárásban, csak a hallgatók 17,7%-a gondolta.

Actions (login required)

Edit Item