A konvencionális és az újszerű metaforák megértési folyamata a serdülő és fiatal felnőtt korosztály esetében

Balázs, Patrícia and Kemény, Ferenc and Ivaskó, Lívia (2015) A konvencionális és az újszerű metaforák megértési folyamata a serdülő és fiatal felnőtt korosztály esetében. Magyar Pszichológiai Szemle, 70 (2). pp. 327-347. ISSN 0025-0279

Preview

Text 0016.2015.70.2.3.pdf Download (224kB) | Preview

Abstract

Napjainkban a kognitív és kísérleti pszichológián kívül (lásd például T<sc>URI</sc> és munkatársai, 2010; S<sc>WAAB</sc> és munkatársai, 2003) a kísérleti pragmatika is kutatási témái között tartja számon a nem szó szerinti jelentések megértésére irányuló kérdéseket (G<sc>IORA</sc>, 2002, 2007, 2008, 2012; G<sc>IBBS</sc> 2002). A különösen izgalmas témának tartott metaforák feldolgozási módjait az adatközlők életkorának és kognitív fejlettségének függvényében érdemes vizsgálni (L<sc>OUKUSA</sc>, L<sc>EINONEN</sc> és R<sc>YDER</sc>, 2007/08; S<sc>CHNELL</sc>, 2007). A serdülő, 15-18 éves korosztály nyelvhasználata és megértési folyamatai viszont jórészt kívül estek a szakirodalmi érdeklődés körén. Cikkünkben a konvencionális és az újszerű, kreatív metafora megértésének folyamatát vizsgáljuk kamasz és fiatal felnőtt korosztály esetében szó-nemszó lexikális döntési paradigma segítségével. A metaforák három típusú környezetben kerültek bemutatásra: 1. a gyakori jelentést előfeszítő szövegkörnyezetben, 2. a ritkább jelentést előfeszítő kontextusban és 3. „lebegtetett” (a gyakori és a ritka jelentést egyaránt előfeszítő) kontextusban. Célszóként a metafora konvencionális és nem konvencionális (metaforikus) jelentése, illetve álszavak mint kontroll célingerek szerepeltek. Az eredmények azt mutatják, hogy a kamaszok kitüntetett figyelemmel fordulnak az új és ritkán hallott alakzatok felé, azokat gyorsabban értelmezik metaforikus jelentésben, mint a konvencionális metaforákat. A konvencionális formák megértése fokozatos, azaz az életkor előrehaladtával nő a megértés.

Actions (login required)

Edit Item