A közlekedés szerepe Budapest nemzetközi funkcióinak alakításában napjainkban

Fleischer, Tamás (2010) A közlekedés szerepe Budapest nemzetközi funkcióinak alakításában napjainkban. In: A világváros Budapest két századfordulón. Napvilág Kiadó, Budapest, pp. 208-226. ISBN 978 963 96 9772 0

Preview	Text fleischer_a-kozlekedes-szerepe-budapest-nemzetkozi-funkcioinak-alakitasaban_napvilag10.pdf - Published Version Download (1MB) | Preview
Preview	Text (Book cover) barta-keresztely-sipos-vilagvaros-budapest-fed.jpg - Cover Image Download (1MB) | Preview

Abstract

A fejezet azt vizsgálja, a közlekedésnek milyen szerepe van a főváros és térsége nemzetközi versenyképessége javulásának az elősegítésében. Megkülönböztettük a közlekedés három szintjét: a nemzetközi folyosók rendszerét, a fővárosnak az országon és a szűkebb térségén belüli kapcsolatait, valamint a főváros belső közlekedési hálózatát. A versenyképességre mindhárom szint máshogy, de jelentős hatást képes gyakorolni. Az ezredfordulót megelőző és követő egy-egy évtized nyitányaként megváltozott Európa politikai térképe és átrendeződtek az országok közötti kapcsolatok. A transzeurópai közlekedési hálózatok (TEN) elmúlt húsz évének áttekintése azt mutatja, hogy bár az unió a hálózatokkal formálisan követte a bővítési folyamatot, valójában nem tudott kilépni eddig a Nyugat-Európára fókuszáló gondolkodásból, és az azóta kifejlesztett hálózati elképzelések a változatlannak tekintett eredeti TEN hálózat toldalékai, semmiféle koncepcionális keretet nem nyújtva egy nagyobb európai együttműködéshez, együttéléshez. Magyarország számára a geopolitikai összefüggések természetesen meghatározóak, a már megépült folyosók is adottságok, de az európai hálózatok tervezetének egyelőre nincs olyan gondolati magva, amit alapul kellene venni, és adottságnak kellene tekinteni. Míg a viszonylag zárt hazai gazdaságban a fővárosra koncentrálódó kapcsolatokból Budapestnek hosszú ideig előnyei származtak, addig a nyitott európai hálózaton ez a belső szakadás nem csak az ország egésze számára, de Budapest számára is hátrányos. Az európai térben akkor tudna a város teljesíteni, ha támaszkodni tudna egy prosperáló hazai gazdaságra. A főváros tehát foglyává vált a magára húzott országos és nemzetközi terhelésnek, kényszeresen fut a megoldás után mindaddig, amíg strukturális változást nem sikerül elérni. A nemzetközi versenyképességi összehasonlítások rámutattak arra, hogy a város elkülönülése, a helyi együttműködés hiánya jelentős szerepet játszik abban, hogy a város dinamikája lefékeződött. A közlekedési elképzelések még a kilencvenes évek végén is ugyanezt a környezetétől elkülönülő várost képezték le, kényszeresen széttagolt közlekedési intézményekkel. A legújabb fővárosi közlekedési rendszerterv legígéretesebb vonása, hogy túllépett az elkülönülésen, és közös városi és elővárosi vasúti rendszerben gondolkodik. Bár a tervezet többi részén még nem sikerült érvényesíteni az új filozófia következményeit, fontos lépés, hogy a jövőbeli fejlesztés irányai láthatóvá váltak.

Actions (login required)

Edit Item