Pros and cons. Professional and social reception of reconstructions in Hungary

Kóródy, Anna Nóra (2016) Pros and cons. Professional and social reception of reconstructions in Hungary. Építés - Építészettudomány, 44 (3-4). pp. 339-408. ISSN 0013-9661

Preview

Text 096.2016.44.3-4.8.pdf Download (745kB) | Preview

Abstract

Building reconstruction has become a much used and disputed concept in the professional discourse of Hungarian heritage preservation. It is no accident that ongoing and future renovation projects have garnered much public attention, however, it is evincible that while the issues these opinions address seem consistent, certain typical arguments pro and contra appear to rest on different value priorities. Public discourse does not so much challenge the appropriacy of reconstruction as a method of heritage preservation, but the value that restored heritage conveys to us, and prioritizing its opportunities. There are considerable differences between various public and professional priorities, as well as the respective backgrounds of their opinions. In the paper it is presented in five chapters (through the keywords of historical embeddedness, social embeddedness, community identities, physical preservation and creative architectural methodology), that there are considerable incongruites in the professional and public reception and appreciation of reconstructionary heritage preservation projects – but the main lines of these heterogeneous perception can be outlined. | Az épületrekonstrukció napjainkban a magyarországi műemlékvédelemmel foglalkozó szakmai közélet egyik gyakran idézett – és vitatott – fogalmává vált. Nem véletlen, hogy a jelenleg is zajló, illetve tervezett helyreállítások jelentős társadalmi visszhangot is kiváltottak, ugyanakkor kimutatható, hogy az egyes (pro, illetve kontra) érvek különböző alapokon nyugszanak, és különböző értékprioritásból fakadnak. A széles társadalmi körökben kibontakozó vita tehát lényegében nem a rekonstrukció mint műemlék- helyreállítási módszer megfelelősége, hanem az épített örökség által számunkra nyújtható értékek és a belőlük kifejthető lehetőségek rangsorolása körül zajlik. Ebben a rangsorolásban pedig döntően eltér a különböző társadalmi, illetve szakmai csoportok véleménye, és az a háttér, amire véleményüket alapozzák. A tanulmány öt fejezetben (történelmi beágyazottság, társadalmi beágyazottság, közösségi identitás, fizikai megőrzés és építészeti alkotói módszertan címszavain keresztül) mutatja be a rekonstrukcióra irányuló műemlék-helyreállítások szakmai, illetve társadalmi visszhangját, a beavatkozások meglehetősen heterogén megítélésének kirajzolódó főbb irányvonalait.

Actions (login required)

Edit Item