Fejezetek az esztergomi Várhegy középkori épületeinek utóéletéből

Rabb, Péter (2004) Fejezetek az esztergomi Várhegy középkori épületeinek utóéletéből. Építés - Építészettudomány, 32 (1-2). pp. 87-135. ISSN 0013-9661

Preview

Text eptud.32.2004.1-2.3.pdf Download (11MB) | Preview

Abstract

Esztergom a középkori Magyarország egyik legfontosabb központja volt. A szárazföldi és vízi kereskedelmi útvonalak metszéspontjában megtelepült város királyi és érseki székhelyként több évszázadon át meghatározó szerepet töltött be az ország politikai, gazdasági és kulturális életében egyaránt. Ha szétnézünk a mai Esztergomban, nem sok jelét látjuk e korábbi fényes időszaknak. Sem a városban, sem a Várhegyen nem találkozhatunk jelentős kiterjedésű középkori emlékekkel, azokat a törökellenes háborúk nagyobbrészt elpusztították. A 18. század elején újjáéledő város a korábbi település elegyengetett romjain alakult ki, ezen a területen tehát régészeti kutatással számos középkori emlék hozható felszínre. Ezzel szemben a Várhegyen az ostromokat átvészelő maradványok áldozatul estek az érseki központ építésének, ezért itt a feltárásnak csak korlátozott lehetőségei vannak. A Várhegy forrásokból, illetve a 18-19. századi építkezéseket kisérő felmérésekből ismert középkori képét elsősorban a történészek és a régészek rajzolták meg. Ezen tanulmány a középkori emlékek pusztulásának és feltárásának történetéből kíván néhány említésre érdemes epizódot az Olvasó elé tárni azzal a nem titkolt céllal, hogy felhívja a figyelmet a Várhegy épületmaradványainak méltatlan utóéletére.

Actions (login required)

Edit Item