Intra- és interdiszciplináris vulgarizálódás a magaskultúrában = Intra- and Interdisciplinary Vulgarisation in High culture

Vajda, Mihály (2006) Intra- és interdiszciplináris vulgarizálódás a magaskultúrában = Intra- and Interdisciplinary Vulgarisation in High culture. Project Report. OTKA.

Preview

PDF 34607_ZJ1.pdf Download (121kB)

Abstract

A kutatás a vulgarizálódás folyamatjellemzőit négy különböző kontextusban vizsgálta. Mindenekelőtt azt nézték meg, hogy az esztétika vége koncepció miképpen vulgarizálódott különböző esztétikai diskurzusokban. Abból indultak ki, hogy a mo­dernitást kö­ve­tő dis­kur­­zu­sok­ban az esz­té­ti­ka mint he­­te­ro­nóm episz­te­mo­ló­giai szfé­rára te­kintett ön­­ma­gára. Több aspektusát vizsgálták a dekonstrukció és a vul­ga­ri­zá­ló­dás viszonyának az épí­tészet el­mé­le­té­ben és gya­kor­la­tában. Össze­ha­son­lí­tó elemzéseket végeztek a de­konst­­ruk­­­ció filozófiai és irodalomelméleti, va­la­mint épí­tészeti meg­nyil­­vá­nu­lá­sai kö­­zött, ille­tő­leg kísérletet tettek a szö­veg és az épí­tő­anyag kö­zötti transz­for­má­ci­ós viszo­nyo­­k formalizálására. Kutatásuk harmadik kontextusa a természet­tudomá­nyos ismeretek filozófiai diskurzusokban megjelenő vulgarizálódása volt. Kiindulópontként Thomas Kuhn te­ó­ri­áját tekintették, mely szerint a vulgarizált for­ma a tudo­má­nyos ismeret konst­­ruk­tív összetevője, ugyanakkor sikerült e konst­ruk­ti­vitás meg­bomlására is érvényes pél­­dá­kat hozniuk. Nagy súlyt fektettek metafora és vulgaritás kapcsolatának leírására. Arra jutottak, hogy a metaforák fel­­fej­té­­sé­ben a köz­helyeknek nélkülözhetetlen szerepe van. | Research examined the charactersistic features of the process of vulgarization in four different contexts. First of all, they analysed how the very term, the end of aesthetics has got vulgarized in various aesthetical discourses. Their starting point was that in discourses after modernity aesthetics began to regard itself as a heteronomous epistemological sphere. They have analysed several aspects of the relationship between deconstruction and vulgarization in the therory and practice of architecture. They conducted comparative studies on different manifestations in philosophy and literary theory as well as in architecture. At the same time, they tried to formalize the transformational relations between the text and building material. The third context of their research has been the vulgarization of scientific knowledge in philosophical discourses. As a starting point they accepted Thomas Kuhn?s theoretical approach according to which the vulgarized form is a constructive element of scientific knowledge. However, they could gather evidences which seem to demonstrate the loosening of this constructivity. They made serious efforts to describe the relationship between metaphora and vulgarity. As a result they have concluded that in unfolding metaphorical meanings truisms are playing inevitable roles.

Actions (login required)

Edit Item