Intézmények, eszmék, sorsok a magyar pszichológia fél évszázadában 1960–2010

Pléh, Csaba (2016) Intézmények, eszmék, sorsok a magyar pszichológia fél évszázadában 1960–2010. Magyar Pszichológiai Szemle, 71 (4). pp. 699-731. ISSN 0025-0279

Preview

Text 0016.2016.71.4.5.pdf Download (284kB) | Preview

Abstract

Magyarország a címben említett fél évszázad során jelentős társadalmi és politikai változásokon ment át. Ezek a változások a pszichológia tekintetében először azt érintették, hogy a diktatórikus rendszer lazulásával megjelent a társadalom és humán tudományok és a segítő szakmák egyáltalán való lehetősége, majd a pszichológia sokrétűbbé vált, beleértve alkalmazásait is. Később a rendszerváltás nyomán a pszichológia központi szereplővé vált. Az előadás az intézményi fejleményekre összpontosított, két adattípusra alapozva. Egyrészt a nagygyűlési szimpózium előadásaira, másrészt a publikációk és miniszteriális, egyetemi és egyéb nyilvános dokumentumok elemzésére. A szakmai közönség számára nyilvánvaló szakaszokból indulok ki: <list list-type="order"> 1. A pszichológia újra megjelenése – 1960–1970 2. Terjedés és differenciáció – 1970–1980 3. A pszichológia társadalmi elfogadása együtt az ideológiai ellenőrzés gyengülésével – 1980–1990 4. Differenciáció a politikai demokratizáció idején – 1990–2010 Az első szakaszban kiemelem Kardos Lajos kulcsszerepét az akadémikus, és Mérei Ferencét az alkalmazott pszichológiában. A pszichológusképzésben az 1963-as újraindulást az ötéves programba beillesztett gyakorlati specializáció jellemezte. Ezt egy elméletközpontúbb átszervezés követte az 1970-es években, együtt az alkalmazott lélektanok posztgraduális képzési rendszereinek kialakításával. Ezt a korszakot intenzív másoddiplomás és esti tagozatos képzés kísérte. 1960 és 2010 között az évi néhány tucat diákot s egyetlen egyetemet 7 képzőhely váltotta fel a 3+2-es Bologna-rendszerben évi 800 alsó és 300 mesterszintű új diákkal. Ezt kísérte a PhD-rendszer kibontakozása. A változások a tanszékek s az oktatói kar kiterjedését eredményezték, intézetek és karok kialakításáig. A kutatás terén az MTA kutatóintézet 1960–1970-es évekbeli átfogó intézetté alakulása mellett az egyetemi kutatások kiszélesedése fontos változás, mely személyi és szerkezeti tekintetben is máig tart. Jelentős alakító tényező volt az országos kutatási programok megjelenése a pszichológia horizontján is (ún. 6-os főirány és TBZ-kutatás) az 1970-80as években, majd a nemzeti kutatási támogatási rendszer, az OTKA kialakulása. A pszichológiának szakmailag sikeres, de adminisztratívan ingadozó helyzete volt és van e rendszerekben, hol a neveléssel, hol az idegtudománnyal házasodva. A publikációs gyakorlatok először számbeli növekedést mutatnak, gyors nyugatosodással, módszertani finomodással, majd elmozdulással a nemzetközi publikálás felé. Az alkalmazott pszichológiának sajátos intézményi hálózatai különösen érdekesek. Ilyenek a nevelési tanácsadók, az ideggondozók és az iskolapszichológusok. Három évtized alatt a pszichológia mint támogató hivatás általánosan terjed, újjászületik a magyar pszichoanalízis, és kialakulnak az alternatív terápiás rendszerek. A „pszichológiai társadalom” felé mozdulást számos társadalmi értékvita kíséri, van azonban intézményes aspektusa is. A mai magyar társadalompolitika jóval kisebb szerepet enged a szocializmus végnapjaiban kialakult „állami” támogató hálózatoknak és miközben szabályozni törekszik a kompetenciákat, azok működtetését már nem tartja központi társadalmi feladatnak. Differenciálódnak a posztgraduális képző rendszerek, s a köznapi humán szolgáltatásokban versengés alakult ki a pszichológiai, az orvosi és az üzleti-menedzsment terület között. | During the period of 1960–2010 Hungary went through important social and political changes. These changes have meant for psychology first that with the softening of the dictatorial system the possibility of social and human sciences and supportive professions has appeared in the system, and later on psychology including its applications has become diversified. Still later, from the dramatic political changes in 1990, psychology has become a central player. The paper concentrates on institutional developments, using public ministerial records and publications, and talks by colleagues at a contemporary history session of the Hungarian Psychological Society held in 2016. The paper starts offfrom documented stages in the renaissance of psychology in Hungary <list list-type="order"> 1. The reemerging of psychology 1960–1970 2. Spread and differentiation 1970–80 3. Social acceptance of psychology, weakening ideological control 1980–1990. 4. Differentiation at the time of political democratization 1990–2010 For the first stage, the crucial model giving and organizing role of Lajos Kardos for academic psychology, and Ferenc Mérei for applied psychology is emphasized. The training of psychologists was restarted in 1963 with an integration of applied fields into the 5-year program. This was soon followed by a more theory based reorganization in the 1970-s with a formation of a postgraduate system of applied training. This stage was characterized by intense second degree and night class trainings. Between 1960 and 2010 the one Budapest Eötvös University with a dozen students was replaced by 7 training universities with a Bologna 3+2-year system, with 800 new undergraduates, and 300 MA students each year. This was accompanied by the formation of a PhD system. These changes involve and extension of faculty, with organizing department like instates an at Eötvös even a Faculty of Psychology and Education. Regarding research, the most important change in the 1960s was the formation of a wide scope Research Institute for Psychology at the Hungarian Academy of Sciences, with a strong psychophysiology and social psychology profile. From the 1970s on, research at the universities has become more and more important. An important general change was the appearance of project based financing. His showed first in specific programs, like for education and for social anomias in the 1970-as 1980s, and followed in 1988 by a National Research Foundation (OTKA). Psychology has a professionally successful, but organizationally shaky position in these systems, being allied sometimes with education, sometimes with neurosciences. According to the analysis of publication practices, Westernization especially English dominance started to appear already in the 1970s. The 1970s in the citations, and from the 1980s on there is a growing presence of Hungarian in the international literature. Regarding applied psychology its special institutional networks are the most interesting ones to analyze. Child guidance centers, mental health outpatient centers, and school psychology are singled out. Psychology is accepted as a supportive profession and in the process Hungarian psychoanalysis is reborn, and several alternate therapeutic systems are created. The move towards a “psychological society” is accompanied by several social debates. It has an institutional aspect as well. Hungarian social policy today allows a much smaller role for the ‘state based’ support systems formed during the last decade of socialism. While professional competencies are more and more clearly and strictly regulated, their working does not seem to be a central social task any more. The postgradual training systems are differentiated, and in everyday human services a competition develops between psychological, medical, and business-managerial fields.

Actions (login required)

Edit Item