Az elhárító mechanizmusok, a vallásosság és a szomatizáció összefüggései

Terdik, Éva and Papp, Gábor and Sztancsik, Veronika (2017) Az elhárító mechanizmusok, a vallásosság és a szomatizáció összefüggései. Mentálhigiéné és Pszichoszomatika, 18 (1). pp. 59-83. ISSN 1419-8126

Preview

Text 0406.18.2017.1.3.pdf Download (469kB) | Preview

Abstract

Elméleti háttér A vallásossággal kapcsolatos újabb pszichológiai kutatások a vallásosságot coping-mechanizmusként kezelik a betegségekkel való megküzdésnél. Ám a beszámolókban kisebb hangsúlyt kapott az a jelenség, miszerint sok esetben a vallásosság nem pusztán nem járt együtt, hanem kifejezetten negatívan korrelált a betegséghez való alkalmazkodással. Feltételeztük, hogy amit a fent említett kutatások a maladaptív coping hatásának tulajdonítottak, az valójában az elhárító mechanizmusok számlájára írható. Cél A vizsgálat célja a vallásosság és az elhárító mechanizmusok közötti kapcsolat fennállásának ellenőrzése volt, kitérve a szomatizációra, mint az éretlenebb elhárító mechanizmusokkal szorosan összefüggő jelenségre. Módszerek A keresztmetszeti kérdőíves kutatásban 308 fő vett részt (32,5% férfi, 67,5% nő; átlagéletkor: 28,29 év; szórás: 13,82 év; terjedelem: 14–81 év). A vallásos attitűdformákat a Kritika Utáni Vallásosság Skálával, az elhárító mechanizmusokat a REM-71 kérdőívvel, míg a szomatizációt az SCL-90-R Szomatizáció alskálájával mértük. Eredmények A vallási attitűdformák előfordulási gyakorisága a Kritika Utáni Vallásosság Skála alapján a következő: „ortodox” 21,8%, „külső kritika” 39,3%, „relativizmus” 16,6%, „második naivitás” 22,4%. A legfontosabb eredmények azt mutatják, hogy a négy attitűdforma között szignifikáns eltérés mutatkozik az éretlen elhárító mechanizmusok használatában (F(3,307) = 10,905; p < 0,001) és a szomatizáció mértékében (F(3,307) = 4,764; p = 0,003). A mediációs elemzés eredményei szerint a szomatizáció és a szimbolikusság közötti kapcsolat az éretlen elhárító mechanizmusok közvetítő hatásának köszönhető (β = –0,11; p < 0,01). Következtetések A vallásos személyeken belül elkülöníthető két eltérő jellegzetességeket mutató csoport: az „ortodox” vallásosak, akik több éretlen elhárító mechanizmust használnak és nagyobb mértékben szomatizálnak, illetve a „második naivitás” csoportja, akikre kevesebb éretlen hárítás és kisebb mértékű szomatizáció jellemző. Ezek az eredmények felhívják a figyelmet arra, hogy a vallásosságot érdemes differenciáltabban szemlélni a segítő szakmák képviselőinek, és nagyobb hangsúlyt helyezni az éretlenebb elhárítások felismerésére és a szimbolikus feldolgozás elősegítésére az „ortodox” csoportban lelki problémák esetén. | Background Recent psychological studies treat religiosity as a coping mechanism in association with dealing with diseases. In many cases, religiosity was not even not associated with disease adaptation, but also had a negative correlation with it, though this phenomenon received less attention in the reports. We assumed, that the impact ascribed to maladaptive coping by the above-mentioned studies is actually in connection with the defence mechanisms. Aim The aim of the study was to verify the relationship between religiosity and defence mechanisms, and also to include somatisation, a phenomenon closely related to the immature defence mechanisms. Methods 308 respondents participated in the cross-sectional survey research (32.5% male, 67.5% female, M = 28.29 years; SD = 13.82 years; min = 14 years; max = 81 years). Religious attitudes have been measured by the Post-Critical Belief Scale, defence mechanisms have been measured by REM-71, and somatization has been measured by the Somatization Scale of the SCL-90-R. Results Frequency of occurrence of the four religious attitude types are: „orthodox” 21.8%, „external critique” 39.3%, „relativism” 16.6%, „second naiveté” 22.4%. Main results show significant differences between the four religious attitudes of the Post-Critical Belief Scale in the use of immature defence mechanisms (F(3,307) = 10.905, p < 0.001) and in the level of somatization (F(3,307) = 4.764, p = 0.003). The connection between somatization and symbolism is due to the mediating effect of immature defence mechanisms (β = –0.11, p < 0.01). Conclusions In the religious category, we can separate two groups with different features: the „orthodox” group, who use more immature defence mechanisms and can be characterized by higher level of somatization, and the „second naiveté” group, who use less immature defence mechanisms and is characterized by lower level of somatization. These results draw attention to the importance of considering religiosity in a more complex way for those who work in human services. Detecting immature defence mechanisms should be more emphasized helping the „orthodox” group to attain a more symbolical elaboration when dealing with psychological problems.

Actions (login required)

Edit Item