Építészeti rekonstrukció: Elmélet — módszertan — esetek

Zsembery, Ákos (2017) Építészeti rekonstrukció: Elmélet — módszertan — esetek. Építés - Építészettudomány, 45 (1-2). pp. 41-59. ISSN 0013-9661

Preview

Text 096.2017.45.1-2.7.pdf Download (534kB) | Preview

Abstract

Az építészeti rekonstrukció eljárását mind tudományos, mind társadalmi szinten országonként és kultúránként eltérő megközelítés jellemzi. Magyarországon a közelmúltban újra előtérbe került a rekonstrukció kérdése, legújabban a budai várba tervezett visszaépítések okán, majd a füzéri vár kiépítése kapcsán. Szabad-e hát rekonstruálni ma Magyarországon, vagy ezt műemléki elveink tiltják? Nos, a rekonstrukció problematikája ennél összetettebb kérdés. Egy részben vagy teljesen elpusztult épület nagymérvű kiegészítése vagy újjáépítése ugyanis inkább társadalmi vagy politikai, mint tudományos vagy szakmai igény eredménye. Minden rekonstrukció kortárs alkotás is egyben, melynek építészeti logikája alapvetően eltér az eredeti épület korabeli építészeti logikájától. A régi és új megkülönböztetésének alapvető igénye pedig további elméleti és gyakorlati kérdéseket vet fel. Végső soron felelős építészeti döntés eredménye az is, hogy a beavatkozás megáll-e ott, ahol a hipotézis kezdődik, vagy ha nem, hol és miért áll meg. A pro és kontra érvek alapos vizsgálata rámutat arra, hogy mennyire tisztázatlan még a hazai műemlék-terminológia rendszere, valamint arra is, hogy a rekonstrukció a műemlékvédelem zavaros határterülete. | The method of architectural reconstruction is approached in different ways in the different cultures. In the recent past in Hungary the topic of the architectural reconstruction is in limelight over again, lately about the designed rebuilding in the royal castle of Buda and then in apropos of the full reconstruction of the medieval castle Füzér. May we make architectural reconstructions in Hungary nowadays or is it prohibited because of our main monumental principles? The problem of the architectural reconstruction is more complicated than this question. The large-scale complementation or the rebuild of an ancient ruined building is rather a need of the society than a need for the science. Every reconstruction is a contemporary architectural creation and its architectural design logic is different from the design logic of the time when the ancient building was created. The pretension of distinction between old and new raises new issues and problems. At length it is the result of a responsible architectural decision if the reconstruction work will “stop at the point where conjecture begins” or not. If not where will it stop? The accurate inquiry of pros and cons points at the immature terminology of European monument preservation theory and confirms that the full architectural reconstruction is an obscure bourne in the monument preservation.

Actions (login required)

Edit Item