A vallásosság és az öngyilkosság összefüggésének hazai vizsgálatához az 1990–2010 közötti kistérségi adatok elemzése alapján = Relationship between religiosity and suicide in Hungary. An analysis of the sub-regional data (1970–2010)

Zonda, Tamás and Paksi, Borbála and Nagy, Gabriella (2014) A vallásosság és az öngyilkosság összefüggésének hazai vizsgálatához az 1990–2010 közötti kistérségi adatok elemzése alapján = Relationship between religiosity and suicide in Hungary. An analysis of the sub-regional data (1970–2010). Mentálhigiéné és Pszichoszomatika, 15 (1). pp. 67-83. ISSN 1419-8126

Preview

Text mental.15.2014.1.4.pdf Download (152kB) | Preview

Abstract

Elméleti háttér: Az elmúlt évtizedben megszaporodtak a testi-lelki betegségek, tünetek és a vallásosság összefüggéseit vizsgáló kutatások, melyek közül az öngyilkosság és a vallásosság kapcsolatára irányuló elemzések megerősítették a szuicid események és a vallásosság közötti negatív összefüggést. Cél: A tanulmány finom területi aggregáltságú adatokon, a kulturálisan viszonylag homogén kistérségekben vizsgálja a vallásosság, illetve a felekezeti struktúra szerepét az öngyilkossági ráták mintázódásának magyarázatában. Módszer: Az összefüggések vizsgálata lépesenkénti lineáris regressziós modellalkotással történt. Az alkalmazott módszer újdonsága a kistérségi aggregáltságú adatokon való modellalkotás. A függő változót 172 kistérség 100 000 lakosra jutó öngyilkossági rátáinak 1989–2010 közötti átlaga képezte. A függetlenváltozó-szett pedig a kistérség lakosainak vallásosságára, illetve felekezeti hovatartozására vonatkozó adatok mellett az öngyilkosságok demográfiai mintázódását megjelenítő indikátorok 1989–2010 közötti átlagértékeit tartalmazta. Eredmények: A kistérségek demográfiai és vallási mutatóit (valláson kívüliek és a különböző felekezetekhez tartozók arányait) megjelenítő változószetten 28,2%-os magyarázó erejű modellt sikerült létrehozni: az egyházon kívüliek nagyobb aránya – a várakozásoknak megfelelően – szignifikánsan magasabb (β = 465; p < 0,001) kistérségi öngyilkossági rátával járt együtt. Amennyiben az egyházon kívüliek aránya nem, csak a különböző felekezetek aránya szerepelt a modellben, akkor megjelent a katolikus vallásúak nagyobb arányának fokozott megóvó hatása (β-értékek: katolikusok aránya esetében –0,743; p < 0,001; protestánsok aránya esetében –0,378; p = 0,002). A fővárosi kerületek adatai esetében nem mutatkozott meg ez a kapcsolat. Következtetések: A kistérségi adatokon végzett elemzések megerősítették a vallásosság – s különösen a katolikus vallás – és/vagy vallási légkör megóvó szerepét az öngyilkossági veszélyeztetettségben. A fővárosi adatok elemzése ugyanakkor azt jelezte, hogy a valláshoz tartozók alacsonyabb aránya és/vagy relatív területi homogenitása mellett ezek a hatások nem mutatkoznak meg. | Background: The numbers of studies on the connections of physical and mental diseases with religiosity have increased in the past decades. Those that focused specifically on the relations of suicide and religiosity confirmed negative connection between suicide rates and religiosity. Aim: Analyzing finely aggregated data by region, the authors have studied the impact of religiosity, or religious denomination on the patterns of suicide rates among culturally relatively homogenous Hungarian sub-regions. Method: Stepwise linear regression analysis was used to examine the relationship of the dependent and independent variables. The novelty of the method used in the present analysis was the modeling on sub-regionally aggregated data. The dependent variable was the mean of suicide risk per 100,000 inhabitants of the 172 sub-regions between 1989 and 2010. Besides the data about the religiosity or religious denomination of the inhabitants of the sub-regions, the set of independent variables included several relevant demographic indicators of suicide patterns between 1989 and 2010. Results: The regression analysis resulted in a model with 28.2% explanatory power comprised of the set of variables including the demographic and religious indicators (rates of non-believers and believers of any religion). The rate of non-believers – as expected – was significantly associated with higher suicide rates in the sub-regions (β = 465; p < 0.001). Excluding the non-believers from the model, the preventive effect of the higher rate of Catholics has appeared (in case of Catholics: β = –0.743; p < 0.001; in case of Protestants: β = –0.378; p = 0.002). Data concerning the population of the districts of the capital did not follow the pattern above. Conclusions: Our results on sub-regional data confirmed the protective role of religiosity – especially in case of Catholic religion – and/or the religious atmosphere against suicide risk. However, despite the lower rate of believers and/or the relative regional homogeneity, these effects did not emerge in the capital.

Actions (login required)

Edit Item