Társas hatások szerepe a serdülők fizikai aktivitási magatartásában = Role of social influences on adolescent physical activity behavior

Keresztes, Noémi and Pluhár, Zsuzsanna and Pikó, Bettina (2005) Társas hatások szerepe a serdülők fizikai aktivitási magatartásában = Role of social influences on adolescent physical activity behavior. Mentálhigiéné és Pszichoszomatika, 6 (1). pp. 35-51. ISSN 1419-8126

Preview

Text mental.6.2005.1.3.pdf Download (130kB) | Preview

Abstract

A preventív egészségpszichológiának nevezett kutatási terület a megelőzésben szerepet játszó egészségmagatartás pszichológiai összefüggéseire hívja fel a figyelmet, többek között a társas hatásokra. A társas kapcsolati háló ugyanis az egészségmagatartás kialakításában a legerősebb hatást fejti ki - ez különösen igaz bizonyos életkorokra, mint amilyen például a serdülőkor. Felmérésünket 10-15 éves, szegedi felső tagozatos általános iskolások körében végeztük, véletlenszerűen kiválasztott iskolák és osztályok segítségével (n = 550). Az adatgyűjtéshez önkitöltéses kérdőíves módszert alkalmaztunk, melynek legfontosabb célja a sportolási szokásokra, sportolási gyakoriságra ható társas hatások jellegzetességeinek feltárása volt. Megállapítottuk, hogy a megkérdezett tanulók környezetében a fizikailag aktívnak tekinthető személyek közül a barátok és az osztálytársak emelkednek ki, mely jól tükrözi, hogy ebben a korosztályban még a fiatalok életének szerves részét képezi a sport. A teljes mintát elemezve azt tapasztaltuk, hogy a szülők jelenleg is aktív vagy korábbi sportolása, a testvér, az osztálytárs, a barát, a szerelme sportolása szignifikánsan befolyásolja a megkérdezett tanuló sportaktivitását. A mintát nemenkénti bontásban vizsgálva szignifikáns eltéréseket kaptunk. A társas hatások mértéke és szerepe a fiúk és lányok csoportjában igen eltérő képet mutatott. A kortárscsoportok (barát, osztálytárs, „szerelmük”) aktivitásának hatása csak a lányok esetében mutatott szignifikáns kapcsolatot. A példaképek, a sportágválasztás és a sportolás indokainak vizsgálatában is szignifikáns nemi különbségeket tapasztaltunk. A fizikai aktivitási magatartással és a sporttal kapcsolatos kutatási eredmények a gyakorlatban is felhasználhatók lehetnek a megelőzésben. A pozitív megerősítésként is érvényesülő társas hatásokat ezért az egészségfejlesztési programoknak hatékonyabban kellene kihasználniuk.

Actions (login required)

Edit Item