A tudományos forradalmak szerkezete és a kopernikuszi recepció - ötven év után

Székely, László (2012) A tudományos forradalmak szerkezete és a kopernikuszi recepció - ötven év után. Kellék (47). pp. 51-75. ISSN 1453-7400

Preview

Text Szekely_Kellek_2013.pdf Download (1MB) | Preview

Abstract

Thomas Kuhn sugalmazásával ellentétben a tudománytörténetben számos olyan paradigmaváltás történt,amely nem járt együtt a percepció Gestalt-switch-szerű megváltozásával. Tudományos forrásszövegek tanúsítják, hogy mind Kopernikusz elméletének recepciójában, mind a flogiszton versus oxigén vitában, mind pedig a modern fizika jellegzetes paradigmaváltásai során a vitatkozó felek ugyanarra a kölcsönösen elismert empirikus bázisra hivatkoztak, s csak annak elméleti értelmezésében szembesültek egymással. A történeti források szerint továbbá a különböző paradigmák képviselői gyakran jól értették és tanították a rivális paradigmát, és ez esetekben az ellentétes paradigmák követőinek álláspontja nem tárgyi-tudományos, hanem csupán metodológiai és metafizikai kérdésekben volt összemérhetetlen. Csak akkor lehetünk Kuhn méltó és hiteles követői, ha az eredeti, történeti szövegeknek még Kuhn írásaival szemben is elsőbbséget adunk, és ha szükséges, e szövegek alapján készek vagyunk revideálni akár még a kuhni tanítás egyes mozzanatait is. Thomas Kuhn tudományfilozófiájának igazi üzenete ugyanis az, hogy a tudománytörténet releváns a tudományfilozófia számára, és az utóbbit nem fikciók, hanem valós tudománytörténeti szövegek alapján kell művelni. S ez az üzenet ma is ugyanúgy aktuális, mint 50 évvel ezelőtt.

Actions (login required)

Edit Item