Európai és magyar munkajogi szabályozás a változó gazdasági viszonyok között, különös tekintettel a magyar munkajogi kodifikációra

Jakab, Nóra (2018) Európai és magyar munkajogi szabályozás a változó gazdasági viszonyok között, különös tekintettel a magyar munkajogi kodifikációra. Bíbor Kiadó, Miskolc. ISBN ISBN 978-615-5536-65-6 (Unpublished)

Preview

Text kuld_kiadonak_europai_munkajogi_valtozasok.pdf Download (2MB) | Preview

Abstract

Ebben a munkában, ahogyan azt a cím is mutatja, az európai és a magyar munkajogi szabályozást vizsgálom a változó gazdasági és társadalmi viszonyok között, különös tekintettel a magyar kodifikációra. A 2014 óta folytatott kutatások során ez a rendszerszemlélet továbbra is meghatározta gondolkodásomat. Valahogy mindig olyan téma iránt lelkesedem, amelyben kirajzolódnak a belső és külső összefüggések. A Bolyai János Kutatási Ösztöndíj által támogatott kutatómunka során egy nagyobb rendszer, az európai és benne a magyar munkajogi változások rendszerösszefüggéseit vizsgáltam. Külön fontosnak találtam, hogy a munkaszerződéssel és a partnerkapcsolatokkal foglalkozzam. Ugyanis a munkajogi szabályok lazulásának az utóbbi évtizedekben tapasztalt erőssége bennem azt az érzést keltette, hogy mindez a munkavégző és a munkáltató partnerségi kapcsolatának mélyülését is jelenti. Nem véletlen, hogy az európai uniós szabályozásban a szociális partnerek szerepe kiemelkedő. Úgy gondolom, hogy a gazdasági környezet változása ellenére erőteljesen individualizált világunkban a munkavégző ember eszközökkel rendelkezik arra, hogy a munkafeltélek alakításában részt vegyen. Éppen ezért számomra egyértelmű, hogy a munkajog magánjogi jellege erősödik. Ebben az erősödésben a munkaszerződésnek, s így a szerződési szabadság elvének, továbbá a munkaszerződés jogviszonyt alakító erejének igen nagy szerepet tulajdonítok. Felülbíráltam korábbi álláspontomat, amely szerint a foglalkoztatási jogviszonyok kezelésében a személyes munkavégzési viszonyokról szóló angolszász koncepciót jó megoldásnak tartottam. Meggyőződésem, hogy a szerződés az, amely továbbra is a foglakoztatási jogviszonyok mozgatója, a kontinentális jogrendszerben pedig ez mindenek fölött igaz. Az angolszász megoldások és dogmatikai érvelések nagyszerű építkezési alapot adnak számomra is, azonban meggyőződésem szerint a kontinentális jogrendszerben az építményt nem lehet rájuk felépíteni. Ebben az összefüggésben a munkavégző ember védelmét a szerződési alapokban keresem. Úgy vélem, hogy a jelenlegi munkajogi szabályozás akkor lesz képes a közösség teljeskörű szolgálatára, és akkor tud igazán társadalmi rendeltetésének megfelelő, ésszerű, közgazdaságilag helyes, jogetikai szempontból igazságos munkaerő-forgalomnak az eszköze lenni, ha visszatér eredendő értékeihez, s olyan munkaerő-piaci programba illeszkedik, amelyben a foglalkoztatás a munkavégzőre vonatkozó szociális védelmi rendszer egyik eleme. A cél, hogy a rendszer alkotórészeinek összetartozása, ahogyan azt az idézetben is olvashattuk, ne egymás mellettiségben, hanem renddé szervezett rendszerben valósuljon meg.

Actions (login required)

Edit Item