A venire contra factum proprium általános magánjogi tilalma : Egy indukcióval kialakított középkori jogelven alapuló 21. századi magánjogi tilalom dedukció útján megállapítható alkalmazási lehetőségeiről

Benke, József (2018) A venire contra factum proprium általános magánjogi tilalma : Egy indukcióval kialakított középkori jogelven alapuló 21. századi magánjogi tilalom dedukció útján megállapítható alkalmazási lehetőségeiről. ÁLLAM- ÉS JOGTUDOMÁNY, 59 (4). pp. 3-23. ISSN 0002-564X

Preview

Text 2018-04-Benke.pdf Download (164kB) | Preview

Abstract

A Ptk. 1:3. §-ának (2) bekezdésében kodifikált, általános jelentőségű, konkrét tényállás szerint: „A jóhiszeműség és tisztesség követelményét sérti az is, akinek joggyakorlása szemben áll olyan korábbi magatartásával, amelyben a másik fél okkal bízhatott.” A jogtétel ősforrása Azo, a 12–13. századi bolognai glosszátor Brocardica aurea c. művének „venire contra factum proprium nulli conceditur” szövegezésű proverbiuma. Míg a kodifikált általános magánjogi elvek funkciója döntően jogértelmezési, e középkori jogelv szerepe a joggyakorlat kodifikált jog hiányában történő alakítása volt. Továbbá, a feltehetően recipiált, általános magánjogi tilalom alkalmazási körének megvonása dedukción alapul, az ősforrás a jusztiniánuszi Digesta és Codex, illetve egyes kánonjogi források kazuisztikájának indukciója útján alakult ki. Ezeknek a funkcionális és módszertani különbségeknek a részleteire világít rá a tanulmány a jogi komparatisztika eszközeivel. Ennek során megvizsgálja a Brocardica e jogelvehez kapcsolt – újszerűen csoportosított – kazuisztikáját, illetve a Ptk.-beli norma tartalmát és alkalmazhatóságát. Utóbbi körében elemzi, hogy mikor engedi meg a törvény a tilalomtól való eltérést, melyek a norma alkalmazásának feltételei, melyek a tilalom alkalmazását kizáró körülmények, melyek a tilalomba ütköző magatartás szankciói, miként alkalmazza a normát a bírói gyakorlat, illetve mely elméleti esetekben jöhet szóba annak önálló alkalmazása, s végül melyek a tilalom eljárásjogi összefüggései. A vizsgálatok főindoka az volt, hogy az általános magánjogi tilalmat megfogalmazó jogtétel rendszeres elemzése a jogirodalomban ezidáig nem történt meg, illetve „élő joggá” válása a bírói gyakorlatban sem revelálódott különösebben.

Actions (login required)

Edit Item