Perineural 5% dextrose versus corticosteroid injection in non-surgical carpal tunnel syndrom treatment = Perineuralis 5%-os dextróz kontra kortikoszteroid-injekció a carpalis alagút szindróma nem sebészi kezelésében

Ocek, Ozge and Guner, Derya (2024) Perineural 5% dextrose versus corticosteroid injection in non-surgical carpal tunnel syndrom treatment = Perineuralis 5%-os dextróz kontra kortikoszteroid-injekció a carpalis alagút szindróma nem sebészi kezelésében. IDEGGYOGYASZATI SZEMLE / CLINICAL NEUROSCIENCE, 77 (3-4). pp. 121-129. ISSN 0019-1442

Text Ideggyogy_Sz_2024_77_121-129.pdf Restricted to Repository staff only until 30 April 2025. Download (2MB)

Abstract

Background and purpose – We aimed to investigate the difference of clinical and electrophysiological improvement between perineural corticosteroid injection therapy (PCIT) and perineural 5% dextrose injection therapy (5%PDIT) in carpal tunnel syndrome (CTS). Methods – Total of 92 wrists that were di- agnosed as mild-to-moderate idiopathic CTS and completed their follow-up were included in our study. The severity of pain, symptom severity and functional status were asses- sed by visual analog scale (VAS) and the Boston Carpal Tunnel Syndrome Question- naire (BCTQ) scores for treatment effective- ness. Randomized wrists were administered PCIT or 5%PDIT accompanied by ultrasound guidance. VAS, BCTQ scores and the electro- physiological study repeated before and after treatment at the 1st and 6th months after perineural injection therapies (PITs) were recorded. Results – Compared with baseline data, within groups there was significant improve- ment in VAS, BCTQ severity and function scores at 1st and 6th months follow-up (all p < 0.001). Considerable advance were de- tected in the median sensory nerve conduc- tion velocity (SNCV) when pretreatment val- ues were compared with posttreatment first month in both groups (p = 0.01; p < 0.001, respectively). No significant change occurred in median distal motor latency (DML) values between the 1st and 6th months in the groups (p = 0.095; p = 0.113, respectively). No significant difference was observed bet- ween 5%PDIT and PCIT groups. Conclusion – Clinical and electrophysiologic improvement in CTS began from 1st month after PCIT and 5%PDIT. At the 6th month fol- low-up of the patients, 5%PDIT and PCIT had similar therapeutic effects. As a result, we can consider the replacement of PCIT with 5%PDIT in mild-to-moderate CTS patients especially in those who are hesitant because of the corticosteroid’s adverse effects. | Háttér és cél – Tanulmányunk célja az volt, hogy megvizsgáljuk a klinikai és az elektro- fiziológiai javulás közötti különbségeket perineuralis kortikoszteroid injekciós terápia (PCIT) és perineuralis 5%-os dextróz injekciós terápia (5%PDIT) alkalmazása során carpalis alagút szindróma (CTS) kezelése során. Módszerek – Összesen 92 csuklót vontunk be a vizsgálatba, amelyeknél enyhe vagy kö- zepes fokú idiopathiás CTS-t diagnosztizáltak, és terápiájuk nyomon követését befejeztük. A fájdalom súlyosságát, a tünetek súlyossá- gát és a funkcionális állapotot vizuális analóg skálával (VAS), míg a kezelés hatékonyságát a Boston Carpal Tunnel Syndrome Question - naire (BCTQ) pontszámaival értékeltük. A randomizált csuklókon PCIT-et vagy 5%PDIT-et alkalmaztunk ultrahangos irányítással kí- sérve. A perineuralis injekciós terápiák (PIT) előtt, majd a kezelés után az 1. és 6. hónap- ban rögzítettük a VAS- és BCTQ-pontszá- mokat, valamint az elektrofiziológiás vizsgálat eredményét. Eredmények – A kiindulási adatokhoz ké- pest a csoportokon belül szignifikáns javulás volt tapasztalható a VAS-, a BCTQ súlyossági és a funkcionális pontszámokban az 1. és 6. hónapos utánkövetéskor (mind p < 0,001). Mindkét csoportban jelentős javulást észlel- tünk a medián érzőideg vezetési sebességé- ben (SNCV), amikor a kezelés előtti értékeket összehasonlítottuk a kezelés utáni első hónap eredményeivel (p = 0,01; p < 0,001). A medián distalis motoros latencia (DML) értékeiben nem történt szignifikáns változás az 1. és a 6. hónap között egyik csoportban sem (p = 0,095; p = 0,113). Az 5%PDIT- és a PCIT-csoportok között nem volt szignifikáns különbség megfigyelhető Következtetés – A CTS klinikai és elektro- fiziológiai javulása a PCIT és az 5%PDIT után az 1. hónaptól kezdődött. A 6. hónapos utánkövetésnél az 5%PDIT és a PCIT hasonló terápiás hatást ért el. Eredményünk azt mu- tatja, hogy megfontolható a PCIT 5%PDIT-tel való helyettesítése enyhe és közepesen sú- lyos CTS-betegeknél, különösen azoknál, akik tartanak a kortikoszteroid mellékhatásaitól.

Actions (login required)

Edit Item