Academic Disappointment: Conceptualization, Scale Development and Initial Validation = Tanulással kapcsolatos csalódottság: Konceptualizáció, kérdőív fejlesztés és validáció

Çopur, Ayşen Senem and Kökönyei, Gyöngyi (2023) Academic Disappointment: Conceptualization, Scale Development and Initial Validation = Tanulással kapcsolatos csalódottság: Konceptualizáció, kérdőív fejlesztés és validáció. ALKALMAZOTT PSZICHOLÓGIA, 25 (4). pp. 89-112. ISSN 1419-872X (nyomtatott); 3004-0906 (elektronikus)

Preview

Text APA_2023_4-05.pdf Download (509kB) | Preview

Abstract

Background and aims: Relationship between emotions and student engagement became a topic of scientific inquiry in the recent decades. In the literature, there are only a few research on academic disappointment despite its being acknowledged as a naturally occurring emotion in education life. This article aims to present a reconceptualization of disappointment, an instrument to measure academic disappointment and initial findings about psychometrics of this instrument. Methods: An instrument with 3 different subsets was designed to assess academic disappointment with oneself (SD), with performance (PD) and with other person giving feedback (OD). Each subset included 16 items with 7-point Likert scale. Data was collected from 280 Hungarian undergraduate students. Results: The SD and the PD subsets yielded similar factor structures with 4 factors. Although, the OD subset differed in terms of factor structure. Discussion: The results show that students` experience of academic disappointment can vary. Some students tend to have a higher motivation and/or effort in response to this academic emotion while others tend to experience it as an emotion undermining motivation and/or effort. The direction of the emotion seems to cause difference in experience, particularly when the main trigger is the relational aspect of the situation. Háttér és célkitűzések: Az érzelmek és a tanulók elkötelezettsége közötti kapcsolat az elmúlt évtizedekben vált a tudományos kutatás témájává. A szakirodalomban azonban csak kevés kutatás foglalkozik az iskolai közegben átélt tanulással/teljesítménnyel kapcsolatos csalódással/csalódottsággal, annak ellenére, hogy azt az oktatás során a tanulók természetesen előforduló érzelemként azonosítják. Jelen tanulmány célja, hogy bemutassa a csalódás/csalódottság újragondolását, egy, az akadémiai csalódottság mérésére szolgáló eszközt és az eszköz pszichometriai jellemzőire vonatkozó első eredményeket. Módszer: Egy olyan kérdőív kialakítását tűztük ki célul, amely három alskálát tartalmaz, és az önmagunkkal, a teljesítményünkkel és a visszajelzést adó másik személlyel kapcsolatos, iskolai tanulmányokkal összefüggő csalódottság felmérésére szolgál. Mindegyik alskála 16 tételt tartalmaz, amelyekre 7 pontos Likert-skála segítségével lehet válaszolni. A vizsgálatban 280 magyar egyetemi hallgató vett részt. Eredmények: Az önmagunkkal, a teljesítményünkkel kapcsolatos csalódottságra vonatkozó alskálák hasonló faktorstruktúrát eredményeztek, négy faktorral, azonban a visszajelzést adó másik személyben való csalódottságra vonatkozó kérdések faktoranalízise ettől eltérő eredményt adott. Megbeszélés: Az eredmények arra utalnak, hogy a hallgatók iskolai tanulmányokkal kapcsolatos tapasztalatai, így a csalódottság is, motiváló erővel bírhatnak és az erőfeszítéseket is növelhetik, de ugyanakkor alá is áshatják ezeket. Úgy tűnik, hogy a csalódottság tárgya is fontos lehet ebben, különösen, ha az a másik személlyel kapcsolatos.

Actions (login required)

Edit Item