Esther Greenwood as the 'Mad Woman' : The Connection Between Patriarchy, Femininity and Stigmatized Female Mental Illness in Sylvia Plath’s The Bell Jar = Esther Greenwood mint az "őrült nő": A kapcsolat a patriarchátus, a nőiesség és a megbélyegzett női mentális betegségek között Sylvia Plath Az üvegbura című művében

Tóth, Tamara (2023) Esther Greenwood as the 'Mad Woman' : The Connection Between Patriarchy, Femininity and Stigmatized Female Mental Illness in Sylvia Plath’s The Bell Jar = Esther Greenwood mint az "őrült nő": A kapcsolat a patriarchátus, a nőiesség és a megbélyegzett női mentális betegségek között Sylvia Plath Az üvegbura című művében. FOLIA HUMANISTICA ET SOCIALIA : BÖLCSÉSZET- ÉS TÁRSADALOMTUDOMÁNYI FOLYÓIRAT, 1 (2). pp. 15-25. ISSN 3004-1260

Preview

Text fhs-2023-2-15-25.pdf Available under License Creative Commons Attribution. Download (258kB) | Preview

Abstract

This article argues that Sylvia Plath's The Bell Jar highlights systemic problems and ideologies that defined American society in the 1950s and 1960s, contributing to gender inequality. Many of the social issues that the novel explores are still present in Western cultures today, and therefore the work can be understood as the representation of not only subjective, but a universal female experience. The journey of Plath’s heroine, Esther Greenwood, leads through anxiety, depression, a suicide attempt and shock therapy to her recovery. The novel details the surrounding factors that negatively affect her mental health. The aim of the article is to analyze Esther's story by examining the ideals that perpetuate an unequal system that stigmatizes female sexuality, self-determination and mental illness, and dismisses female experience, thereby highlighting the link between mental illness and social oppression. A cikk központi témája Sylvia Plath The Bell Jar [Az üvegbura] című műve, amely rávilágít olyan rendszerszintű problémákra és ideológiákra, amelyek meghatározták az 1950-es és 1960-as évek amerikai társadalmát, hozzájárulva a nemek közti egyenlőtlenséghez. A regény által körbejárt társadalmi problémák nagy része még ma is jelen van a nyugati kultúrákban, ezért a mű nem csak szubjektív, de univerzális női tapasztalat ábrázolásaként is értelmezhető. Plath hősnője, Esther Greenwood útja szorongáson, depresszión, öngyilkossági kísérleten és sokkterápián át vezet a gyógyuláshoz. A regény részletesen bemutatja azt, hogy melyek azok az őt körülvevő tényezők, melyek negatívan hatnak mentális egészségére. A cikk célja, hogy Esther történetét elemezve körbejárja a női szexualitást, önrendelkezést és mentális betegségeket megbélyegző, egyenlőtlen rendszert fenntartó világszemléletet, ezáltal rámutatva a mentális betegségek és a társadalmi elnyomás közötti kapcsolatra.

Actions (login required)

Edit Item