Serotonin és rokonvegyületei, valamint catecholaminok és egyes farmakonok hatása egy édesvízi kagyló (Anodonta cygnea L.) periodikus aktivitásának idegi szabályozására

Salánki, János (1963) Serotonin és rokonvegyületei, valamint catecholaminok és egyes farmakonok hatása egy édesvízi kagyló (Anodonta cygnea L.) periodikus aktivitásának idegi szabályozására. A Magyar Tudományos Akadémia Tihanyi Biológiai Kutatóintézetének évkönyve, 30. pp. 73-85. ISSN 0365-3005

Preview

Text 81_cut_MTA_TihanyiBiologiaiKutIntEvkonyve_30.pdf Download (10MB) | Preview

Abstract

Vizsgálataink során megállapítást nyert, hogy különböző, biológiailag aktív anyagokkal hatva a cerebrális ganglionokra, létre lehet hozni az édesvízi kagylók tartós kontrakcióban levő hátsó adductor izmának relaxációját, fokozni lehet fázisos, ritmikus működését, s ily módon befolyásolni lehet az állat periodikus aktivitását. Serotonin és rokonvegyületei cerebrális ganglionokra való applikálása után a tartós tónusos összehúzódásban levő hátsó záróizom elernyed. Koncentrációtól függően hosszabb-rövidebb ideig stimulálólag hatnak ezen anyagok a záróizom fázisos, ritmikus működésére is. Lényegében hasonló, aktiváló hatást fejt ki catecholaminok alkalmazása is, azonos effektus eléréséhez azonban tízszer nagyobb koncentrációt kell alkalmazni, mint serotoninból. Reserpin, iproniazid és LSD serotoninszerű hatást váltanak ki, míg chlorpromazin a hátsó záróizom tónusos kontrakcióját hozza létre. A kísérleti eredmények azt mutatják, hogy a kagyló tónusos záróizom kontrakciójának megszűnése aktív idegi folyamat eredménye. Feltehető, hogy a serotonin a cerebrális ganglionokban elhelyezkedő, a kagyló életfunkcióival szorosan összefüggő periodikus aktivitást szabályozó tónusgátló rendszer közvetlen aktivátora.

Actions (login required)

Edit Item