REAL

Vegetáció-tanulmányok az Aszófői Séd mentén

Kovács, Margit and Felföldy, Lajos (1958) Vegetáció-tanulmányok az Aszófői Séd mentén. A Magyar Tudományos Akadémia Tihanyi Biológiai Kutatóintézetének évkönyve, 25. pp. 137-163. ISSN 0365-3005

[img]
Preview
Text
145_cut_MTA_TihanyiBiologiaiKutIntEvkonyve_25.pdf

Download (18MB) | Preview

Abstract

Az Aszófői Séd mentének a víztől közvetlenül függő növényzetét tanulmányoztuk. A kapott eredmények az alábbiakban foglalhatók össze : 1. A patakmederben mindenhol, ahol természetes vegetáció díszük, a Glycerieto-Sparganietum neglecti asszociáció különféle variánsai és fáciesei nőnek. 2. A nagyobb kiterjedésű nedves réteket (.,Felső-láprét”, Sötét-rét és a Vekeny-patak torkolatának környéke) túlnyomórészt mészkedvelő üde láprétek (Schoenetum nigricantis, Juncetum subnodulosi, Caricetum davallianae) komplexumai, a szárazabb részeket Molinietum vagy Festucetum pratensis borítják. 3. A Sötét-réten eredő források körül kialakuló dúsan mohapárnás, laza gyepszintű asszociációt provizórikusán Cariceto flavae-Cratoneuretum filicini néven különböztetjük meg. 4. A többi (Phragmition. Magnocaricion csoportba tartozó), részletesen ismertetett asszociáció alárendelt szerepű. 5. Rá kell mutatnunk a fitocenózisok és a víz kémiai tulajdonságai közt található éles párhuzamra. A források széndioxidban gazdag, oxigénben viszonylag szegény vize által öntözött Gratoneuretum a víz szabad széndioxid tartalmához kötött (CO₂ > 10 mg/l, pH < 7,9). A Glycerieto-Sparganietum variánsai, különösen a Juncus subnodulosus-os (inch Chara hispida-fácies) a még friss, élénkmozgású szakaszok jellemzői, ahol a víz oxigéntelítettsége már 100% fölött van, a szabad C02 pedig minimumra csökken. A lassú, pangó vizű részeken az oxigéntelítettség meghaladhatja a 200%-ot, az oldott széndioxid eltűnik, sőt karbonát keletkezik, aminek következtében a pH egészen 8,3-ig emelkedhet. Ilyen helyeken mocsári elemekben gazdag Glycerieto- Sparganietum magassásos variánsa, Caricehim gracilis, sőt nádas töredékek jelennek meg. Entz (1958, 130.) megállapítása szerint ezek a szakaszok a patakvíz kemizmusának megváltozásával (beömlő vizek, források stb.) szabályosan és azonos sorrendben megismétlődnek és a magasabbrendű növények alkotta asszociációkkal is jól jellemezhetők.

Item Type: Article
Subjects: Q Science / természettudomány > QK Botany / növénytan
Depositing User: Edina Fejős
Date Deposited: 01 Jul 2024 13:28
Last Modified: 01 Jul 2024 13:28
URI: https://real.mtak.hu/id/eprint/199100

Actions (login required)

Edit Item Edit Item