Újabb adatok a balatoni pszammon mikrofaunájának ismeretéhez

Varga, Lajos (1957) Újabb adatok a balatoni pszammon mikrofaunájának ismeretéhez. A Magyar Tudományos Akadémia Tihanyi Biológiai Kutatóintézetének évkönyve, 24. pp. 271-282. ISSN 0365-3005

Preview

Text 287_cut_MTA_TihanyiBiologiaiKutIntEvkonyve_24.pdf Download (717kB) | Preview

Abstract

1. 1938-1939-ben Balatonalmádi, Siófok és Zamárdi mellett a Balaton litorális homokpartjain gyűjtött nedves homok mikrofaunájának (pszammon) vizsgálati eredményeit foglaltam össze. Zamárdinál ugyanazon a gyűjtőhelyen Mann 1938. IX. 6., X. 16. és 1939. II. 18-án gyűjtött és az anyagot nekem Sopronba küldte el. így ugyanazon a helyen az év folyamán több ízben történt gyűjtés alapján a pszammon mikrofaunájának változásába is betekintést lehetett nyerni. 2. A gyűjtések a Balatonnak a Tihanyi-félszigettől északkeletre levő medencéjében történtek s így ennek pszammonját össze lehetett hasonlítani a délnyugati tómedence pszammonjával. Az eredmények az 1. és 2. táblázaton láthatók. 3. A Balatonalmádinál levő nedves homok pszammonja poliszaprób mikroorganizmusokból tevődik össze. A Rotatoriák közül csak 6 faj került elő innen, Gastrotricha nem volt. A többi gyűjtőhelyen élő pszammon is mutat poliszaprób jellegeket, de jóval kisebb arányban. 4. A zamárdii nedves homok pszammonjának mikrofaunája február második felében (a tavon már nem volt jég) a leggazdagabb. Pedig a homokot átitató vjz hőmérséklete a fagypont körül volt. 5. A parti nedves homok pH-ja és O₂-tartalma alacsonyabb, mint a tó nyílt vizében. 6. Mindig a hygropszammon a leggazdagabb mind faj-, mind egyedszámban. Sok helyen eupszammon nem is képződött, helyén már a rét következik. A Balaton hydropszammonja - ahol megvan - meglehetősen szegény élővilággal rendelkezik. 7. Az északkeleti medence nedves partjainak pszammonjában a baktériumokon kívül tömegesen élnek színtelen Flagellaták, Amoebinák, Ciliaták, Nematodák is. Ritkán előfordulnak Gastrotrichák (2. táblázat), Stylaria lacustris, Stenostomun agile, Hydracarinák stb. A hygropszammon felszínét nyáron a legtöbb esetben zöld algaréteg lepi be. A megfigyelt Rotatoriafajokat az 1. táblázat mutatja. 8. A pszammon életközösségébe a hullámzás hatására eupelagikus fajok is (Notholca squamula, Pompholyx sulcata) bekerülnek. Pszammobionta fajoknak tekinthetők a Collotheca wiszniewslcii, Dicranophorus Hercules, Elosa worralln, Lecane (Monostyla) balatonica és Trichocerca (Diurella) taurocephala. A többi Rotatoria-faj mind pszammofil és pszammoxén. 9. A pszammon mikrofaunájának és baktériumtömegének alapján arra lehet következtetni, hogy a Balaton északkeleti medencéje eutrófabb jellegű, mint a délkeleti nagy medence vize. 10. A Balaton északi medencéjének nedves homokjából néhány ritka és érdekes Rotatoria-faj részletesebb ismertetése zárja be az értekezést.

Actions (login required)

Edit Item