Táplálkozásélettani vizsgálatok házi- és üregi nyúlon. 2. Tájékozódó vizsgálatok a nyersrost kihasználásról

Csík, Lajos (1951) Táplálkozásélettani vizsgálatok házi- és üregi nyúlon. 2. Tájékozódó vizsgálatok a nyersrost kihasználásról. A Magyar Tudományos Akadémia Tihanyi Biológiai Kutatóintézetének évkönyve, 20. pp. 41-50. ISSN 0365-3005

Preview

Text 41_cut_MTA_TihanyiBiologiaiKutIntEvkonyve_20.pdf Download (4MB) | Preview

Abstract

1. Magyar parlagi, angóra és orosz házinyulaink szénából, répából, zabból, árpalisztből, kukoricadarából és búzakorpából álló táplálás mellett 24,6-33,9%-át használták fel a takarmányban megevett nyersrostnak. 2. A vizsgált házi fajták között a nyersrostkihasználás szempontjából fajtakülönbség nem igen van, mert a két parlagi 33,9, ill. 27,1; a két angóra 32,5, ill. 29,0; a két orosz pedig 24,6, ill. 31,1%-át használta ki a táplálék nyersrostjának. 3. Az előző vizsgálatban szereplő két magyar parlagi és két orosz nyúl fűből és az előbbi összetételű abrakból álló takarmányozás mellett a nyers rostnak 43,2, 37,7, 35,0, 33,8%-át használta ki. Tehát a fű nyersrostját minden állat jobban használta ki, mint a széna nyersrostját. 4. Négy darab üregi nyulat fűvel és az előbbi összetételű abrakkal táplálva, ezeknek nyersrostkihasználási százaléka: 29,7; 24,2; 29,1; 36,8. A négy üregi közül tehát három kevésbbé, egy pedig olyan mértékben használta ki a nyersrostot, mint a háziak. Azonos táplálás mellett tehát az üregiek semmiesetre sem használják ki jobban a fű nyersrostját, mint a háziak, hanem valószínűleg kevésbbé.

Actions (login required)

Edit Item