A felnőtt lakosság dohányzási szokásai Nyíregyházán = Smoking habits among adult population in Nyíregyháza

Rákóczi, Ildikó and Sárváry, Attila and Gyulai, Anikó and Takács, Péter and Jávorné Erdei, Renáta (2019) A felnőtt lakosság dohányzási szokásai Nyíregyházán = Smoking habits among adult population in Nyíregyháza. EGÉSZSÉGFEJLESZTÉS, 60 (5). pp. 76-86. ISSN 1786-2434

Preview

Text 10947-Cikkszovege-47641-1-10-20230404.pdf - Published Version Available under License Creative Commons Attribution. Download (296kB) | Preview

Abstract

Bevezetés:Világmértékben a dohányzás évente közel 6 millió ember haláláért felelős, ezen belül 600 ezer fő azoknak a száma, akik másodlagos dohányfüst-expozíciót (second-hand smoke, SHS) szenvedtek el. A Tobacco Atlas 2018-as számában megjelent jelentés alapján a 15 éves vagy annál idősebb személyek közül világszerte 942 millió férfi és 175 millió nő dohány-zott napi rendszerességgel. Magyarországon a dohányzás népegészségügyi és egyben nemzet-gazdasági kihívást is jelent. Komoly kockázati tényező a különböző daganatos és krónikus megbetegedések kialakulásának szempontjából; a dohányzás következtében kialakuló beteg-ségek adják a második vezető halálokot. Jelen tanulmányunk célja a Nyíregyháza város életmi-nősége –Háztartáspanel kutatás 2018-as adatbázisára támaszkodva bemutatni a város felnőtt lakosságának dohányzási szokásait. Módszertan:Az adatfelvétel a 2017/2018-as évben történt, az állandó nyíregyházi lakcímmel rendelkező, 18. életévüket betöltött lakosok körében.Eredmények:A felmérésben résztvevő, Nyíregyházán élő felnőtt lakosság 26,2%-a rendszere-sen dohányzik. Korcsoportos bontásban vizsgálva kitűnik, hogy a rendszeres dohányzók zömét döntően a fiatal és középkorú felnőttek, 18–34 (35,2%) és a 35–64 évesek (24,9%) képezik. A 65 éves vagy ennél idősebb korosztályban alacsonyabb a dohányzók aránya (19,2%). A környezeti dohányfüst káros hatásai által sújtottak aránya szintén a 18–34 éves korosztályban a legmagasabb, e csoport válaszadóinak 7,9%-a naponta több mint 5 órát tölt „passzív dohá-nyos” környezetben. Ezen tanulmány alapadatai szerint az alacsonyabb iskolai végzettség és munkanélküliség nem bizonyult veszélyeztető tényezőnek a dohányzás szempontjából.Következtetések:Céljaink elérésére –a lakosság egészségi állapotának javítására –az alapellá-tás prevenciós szolgáltatásainak bővítése kedvező hatással lesz. Az egészségfejlesztési progra-mok közül a legjelentősebb változás a dohányzásról leszokni szándékozók támogatásától várható. A vonatkozó egészségügyi szakmai irányelv valamennyi egészségügyi dolgozó számára ajánlásokat fogalmaz meg. Ennek egyik igen fontos eleme a leszokás támogatás gyakorlatának oktatása és fejlesztési lehetőségeinek beillesztése a szakdolgozói képzésekbe.

Actions (login required)

Edit Item