Észlelt etikai kockázatok a magyar közbeszerzésben (2009–2021)

Tátrai, Tünde and Juhász, Péter (2024) Észlelt etikai kockázatok a magyar közbeszerzésben (2009–2021). GAZDASÁG ÉS PÉNZÜGY, 11 (2). pp. 150-172. ISSN 2415-8909 (nyomtatott); 2677-1314 (elektronikus)

Preview

Text 150-172_Tatrai_Juhasz.pdf Download (1MB) | Preview

Abstract

A közbeszerzési piaci szereplők magatartása, a szabályok követése során tanúsított rugalmassága és jogszerűtlen viselkedése olyan kutatási kérdés, amelynek a vizsgálatát nem lehet csak és kizárólag korrupciókutatási keretrendszerben folytatni. Cikkünk célja, hogy bemutassuk, hogyan változott a piaci szereplők etikátlan magatartással kapcsolatos érzékelése 13 esztendő alatt. Az összefüggések, amelyeket feltárunk, segítenek abban, hogy a közbeszerzési piacot ne egységesen hibáztassuk a közpénzköltés során tapasztalható korrupciós ügyekért. Tanulmányunk öt 2009 és 2021 között készült kérdőíves kutatás eredményeit összegzi. A közbeszerzési piac szereplői szerint a teljes vizsgált időszakban a visszaélések komoly problémát okoztak a hazai közbeszerzésben. Az ilyen visszaélésekre az ajánlattevők az átlagnál is jobban panaszkodtak. A piaci szereplők szerint a szabályozás közepesen teljesít a versenykorlátozó viselkedési minták megfékezésében, miközben a piaci szereplők egymás és a maguk etikai szintjét sem ítélték közepesnél jobbra, ráadásul ez a szint mindvégig stagnált. Kizárólag az ajánlatkérők éreztek némi általános fejlődést, de ők is csak 2021-ben. Korrupció szempontjából a legveszélyeztetettebb területek általános piaci egyetértés alapján az építési beruházások és szolgáltatásbeszerzések, valamint a nagy értékű beszerzések voltak. 2021-ben legalább 2018-hoz képes javulást érzékeltek a szereplők. Korrupciós szempontból leginkább az eljárás előkészítését, a bírálati szakaszt és a teljesítést érezték kockázatosnak a válaszadók. Panelregresszióink arra utalnak, hogy a piaci szereplők észlelt általános etika szintje a vizsgált időszak során stagnál, miközben a korrupció szintje fordított U alakú görbét mutatva, 2018-ban tetőzött, 2021-ben pedig a 2011-es és a 2009-es szint közé esett. A kis mértékű javulás üzenete egyértelmű: a digitalizáció nyomán a kommunikáció követhetősége, az egyes piaci szereplők számára ellenőrizhető folyamat pozitív üzenetet hordoz, azaz az etikalitás érzetét a transzparencia és a számonkérhetőség nagy mértékben befolyásolja.

Actions (login required)

Edit Item