Adalékok az abortusz büntetőjogi megítélésének történetéhez = Additions to the History of Abortion from Criminal Law perspective

Tihanyi, Miklós (2024) Adalékok az abortusz büntetőjogi megítélésének történetéhez = Additions to the History of Abortion from Criminal Law perspective. BELÜGYI SZEMLE / ACADEMIC JOURNAL OF INTERNAL AFFAIRS: A BELÜGYMINISZTÉRIUM SZAKMAI TUDOMÁNYOS FOLYÓIRATA (2010-), 72 (10). pp. 1801-1819. ISSN 2062-9494

	Text 3_TihanyiMiklos1799-1817.pdf - Published Version Restricted to Repository staff only Available under License Creative Commons Attribution Non-commercial No Derivatives. Download (447kB) | Request a copy
Preview	Text 3_Tihanyi Miklós 1801-1819.pdf - Published Version Available under License Creative Commons Attribution Non-commercial No Derivatives. Download (449kB) | Preview

Abstract

Aim: To examine how the social and, at the same time, legal perception of induced abortion has changed since the Middle Ages. Examining the criminal law norms seems to be a good indicator of this because these norms are meant to play the role of a capstone for the protection of social values.Methodology: Processing and analysis of legal norms and literature data from a historical perspective. A value-oriented analysis of the mentioned sources accompanies this.Findings: The normative system of the middle ages was permeated by the Christian religion and the morality based on it. Thus, at this age, there was no doubt that taking away the life of the fetus was a sin and a crime as well. This rule prevailed in later times until 1945. The abortion ban that remained after the communist takeover was based on entirely different moral foundations. It was based on the fact that workers are needed for social development, and taking away fetal life deprives socialist society of this resource. State socialism later relaxed the rules. This change was followed by the criminal law with a significant lag until finally, in 1962, only illegal abortion was punishable. The changes after the regime change consolidated the legislative attitude according to which the fetus is not a human being. The criminal law norms are also in line with this.Value: Historical outline of the protection of fetal life, with particular regard to its protection under criminal law. Changes in European culture led to the development of different images of people. An imprint of these is the protection of fetal life. | Cél: Annak vizsgálata, hogy a művi terhességmegszakítás társadalmi és ezzel együtt jogi megítélése milyen módon változott a középkortól eltelt időben. Ehhez jó indikátornak tűnik a büntetőjogi normák vizsgálata, mert ezek a normák hivatottak a társadalmi értékek védelmének zárókő szerepét betölteni. Módszertan: Jogi normák és szakirodalmi adatok történeti szemléletű feldolgozása, elemzése. Ehhez társul az említett források értékközpontú elemzése. Megállapítások: A középkor normarendszerét áthatotta a keresztény vallás és az ezen nyugvó erkölcs. Így e korban kétség sem fért hozzá, hogy a magzat életének elvétele bűn. Ez a kivételt nem tűrő szabály érvényesült a későbbi korokban, egészen 1945-ig. Az ezt követő kommunista hatalomátvétel után megmaradt abortusztilalom egészen más erkölcsi alapokon nyugodott. Arra épült, hogy a társadalmi fejlődéshez munkásokra van szükség, a magzati élet elvétele pedig ettől az erőforrástól fosztja meg a szocialista társadalmat. Az államszocializmus később jelentősen enyhített a szabályokon. Ezt a változást jelentős lemaradással követte a büntetőjog, míg végül 1962-től már csak az illegális magzatelhajtás minősül bűncselekménynek. A rendszerváltozás óta eltelt időszakban bekövetkező változások megszilárdították azt a jogalkotói attitűdöt, amely szerint a magzat nem tekinthető embernek. Ehhez igazodnak a büntetőjogi normák is. Érték: A magzati élet védelmének történeti vázlata, különös tekintettel annak büntetőjogi védelmére. Az európai kultúrkör változásai különböző emberképek kialakulásához vezettek. Ezek egyfajta lenyomata a magzati élet védelme.

Actions (login required)

Edit Item