A budai vilájet dunai kapudánsága a 16. században = The Danube Captaincy of the Vilayet of Buda in the 16th Century

Fóti, Miklós (2024) A budai vilájet dunai kapudánsága a 16. században = The Danube Captaincy of the Vilayet of Buda in the 16th Century. TÖRTÉNELMI SZEMLE, 66 (2). pp. 201-220. ISSN 0040-9634

Preview

Text TSZ_2024-2_Foti.pdf - Published Version Download (614kB) | Preview

Abstract

A budai vilájet első és legrangosabb kapudánsága, azaz flottaparancsnoksága volt a dunai kapudánság, mely a vízi útvonal biztonságát és zavartalan hajózhatóságát volt hivatva biztosítani. Tanulmányunkban ennek a történetét tekintjük át annak a néhány főtisztviselőnek a személyén keresztül, akiket név szerint ismerünk a 16. századból. Más tartományi közepes rangú hivatalviselőkhöz hasonlóan ezek névsora nem állítható össze olyan részletességgel – napra pontosan –, mint a szandzsákbégeké. A néhány ránk maradt központi listán – ahogy a kinevezéseket tartalmazó tevcih defteriket nevezi a szakirodalom – a kapudánokat nem jegyezték be önálló fejezetbe, szerencsés esetben azonban egy-egy bég előző posztjaként kapudáni állást fedezhetünk fel. Leginkább a szandzsákbégek utáni második méltósághoz, a szandzsák katonai parancsnokaként funkcionáló alajbégekhez hasonlítható helyzetük: ők is huzamosabb ideig maradnak hivatalban, mint főnökeik, és a különböző befolyásos főtisztviselők rokonai felülreprezentáltak körükben. A kutatás célkitűzése itt nem a kinevezések hiánytalan összeállítása – ezek a javadalmazásokat naplószerűen rögzítő defterekben csak szórványosan maradtak fenn –, hanem a betekinteni a tartományi elit egy, a kutatás által eddig elhanyagolt csoportjának tevékenységébe, hátterük feltárásával, majd az adatok kiértékelésével pedig a kapudánság igazgatásának 16. századi fejleményeit felvázolni. Nem csupán a kapudánság mint katonai alakulat kinevezett elöljáróit tárgyaljuk, hanem azokat a személyeket is, akiket a hadjáratok idején a dunai flotta parancsnokaként említenek magyarországi folyószakaszon. Az ő megbízatásuk csak alkalmi volt, többnyire szandzsákbégeket szemeltek ki e feladatra, mivel azonban dunai kapudánként szerepelnek a krónikákban, félreérthető lenne, miért nem tárgyalja őket a dunai flottaparancsnokokat vizsgáló tanulmány. | After the conquest of the territories of the Hungarian Kingdom the Ottomans immediately organized their fleets on the river Danube and its tributaries and established captaincies (kapudanlıks). The first and most prominent was based in Buda – the seat of the vilayet –, patrolling initially the entire Hungarian stretch of the Danube. Subsequently, its administration and prestige has changed. The study follows the formation and development of the Danube fleet based in Buda, and analyzes the archontological data (appointments, family ties, next positions, incomes) of its commanders (kapudans). It can be demonstrated that for a decade after the capture of Buda (1541), the kapudans were mainly the sons of the pashas. Then the prestige of the captaincy drastically declined: the commanders of the fleet were no longer family or clan members of the local upper elit (such as beylerbeyis, sancakbeyis, defterdars etc.) but were chosen from the ordinary zaims, our last kapudan came even from the garrison of the fortresses. During the whole period covered by this study the majority of the captains later became governors of various sancaks of Ottoman Hungary, thus knowing the organization of the fleets helps us to follow the lives of the provincial elit and understand their carriers.

Actions (login required)

Edit Item